Ennél a vércsoportnál nagyobb lehet a demencia kockázata
Kutatások szerint bizonyos vércsoportoknál nagyobb lehet a demencia kockázata, de az életmód továbbra is kulcsszerepet játszik.
Ennél a vércsoportnál nagyobb lehet a demencia kockázata
Kutatások szerint a vércsoport és az agy egészsége között is lehet kapcsolat. Bizonyos csoportoknál magasabb lehet a demencia kialakulásának esélye, ami újabb szempontot ad a kockázatok megértéséhez.
Mit jelent a demencia?
A demencia egy olyan állapot, amely az agyműködés tartós romlásával jár, és idővel jelentősen befolyásolja a mindennapi életet. Az érintetteknél gyengülhet az emlékezet, a gondolkodás, a tájékozódás és az ítélőképesség. Ez egy ponton túl az önálló életvitelt is megnehezítheti.
A betegség jelenleg nem gyógyítható, ugyanakkor a korai felismerés és a megfelelő terápia sokat számíthat, különösen az állapotromlás lassításában.
A kockázatot az életkor mellett több tényező is befolyásolhatja. Ide tartozik az öröklött hajlam, egyes szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, valamint az életmód is. És úgy tűnik, a vércsoport szerepe sem zárható ki.
A vércsoport és a kockázat kapcsolata
Egy nagyszabású amerikai vizsgálat több mint 30 ezer felnőtt adatait követte nyomon átlagosan 3,4 éven keresztül. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, hogyan függ össze a vércsoport a memória és a gondolkodás változásaival.
Az eredmények alapján az AB vércsoportúaknál nagyobb volt a kognitív hanyatlás kockázata, mint más vércsoportok esetében. Az érintetteknél gyakrabban jelentkeztek olyan panaszok, amelyek idővel demenciához vezethetnek. A vizsgálat egy másik fontos összefüggést is feltárt. Az AB vércsoportúaknál magasabb volt a VIII-as faktor szintje, amely a véralvadásban játszik szerepet. Ez hosszabb távon hatással lehet az agyi keringésre, így közvetve a memóriára is.
Fontos kiemelni, hogy ez nem jelent egyértelmű sorsot. Nem arról van szó, hogy minden AB vércsoportú embernél kialakul a demencia. Ugyanakkor a kutatás rámutat arra, hogy a vércsoport egy lehet a több tényező közül, különösen akkor, ha más kockázatok is jelen vannak.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Még akkor is sokat számít, ha valaki érintett lehet a kockázat szempontjából. Az életmód szerepe továbbra is meghatározó.
A szellemi aktivitás segíthet az agy „karbantartásában”. Az olvasás, a játékok vagy egy új készség elsajátítása mind hozzájárulhatnak ehhez. A rendszeres mozgás szintén fontos. A séta vagy más aktivitás javíthatja az agyi keringést, ami hosszabb távon is számít. Az étrend sem elhanyagolható. A mediterrán jellegű táplálkozás, illetve a MIND-diéta támogathatja az agy működését. Érdemes figyelni a szív- és érrendszeri állapotra is. A vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterin megfelelő kezelése csökkentheti a kockázatot. A társas kapcsolatok szintén szerepet játszanak. Az aktív kapcsolatok serkenthetik az agyműködést, és segíthetnek lassítani a hanyatlást.
A rendszeres orvosi ellenőrzés pedig lehetőséget ad arra, hogy időben kiderüljenek az eltérések.
A lényeg
A kutatások új összefüggéseket tárnak fel, de a kép összetett. A vércsoport egy tényező lehet a sok közül, miközben a mindennapi szokások továbbra is meghatározó szerepet játszanak.
A legfontosabb talán az, hogy figyeljünk a jelzésekre, és tudatosan támogassuk az agy egészségét.
Forrás: hazipatika.com
- Tej nélkül is lehet kalciumot bevinni? Ezek az italok segíthetnek
- Nem az alvásigény csökken – így változik valójában az alvás az évek során
- Új génterápiás módszert tesztelnek súlyos szembetegség kezelésére
- Ezeket az értékeket érdemes figyelni, ha sokáig egészséges szívet szeretnél
- Magas vérnyomás és gyümölcslé: nem mindegy, melyiket választod
- A vesebetegség rejtett következménye: nőhet a kognitív hanyatlás esélye
2026. június 17.
Kávé és vérnyomás: nem biztos, hogy eddig jól gondolkodtunk róla
2026. június 16.