A hosszú élet titka nem csak az étrendben és a mozgásban rejlik

• Jó tudni
• 2026. november 13.
• 0

Akár 120 évig is élhetnénk? Egy orvos szerint a hosszú élethez az egészséges életmód mellett a korai felismerés is fontos.

Sokan a kiegyensúlyozott táplálkozásban, a rendszeres mozgásban és a megfelelő alvásban látják a hosszú élet titkát. Philip Borg máltai orvos szerint azonban a megelőző egészségügyi ellátás legalább ilyen fontos: a betegségeket lehetőség szerint még a tünetek megjelenése előtt fel kellene ismerni. Elképzelése szerint az emberi élettartam akár a 120 év közelébe is emelhető lenne, ehhez azonban az egészségben eltöltött évek számának növelésére is figyelmet kell fordítani.

Valóban elérhető lehet a 120 éves életkor?

Az emberi élettartam határait régóta kutatják, de továbbra is számos kérdés vár válaszra azzal kapcsolatban, meddig élhetünk, és mennyire tudjuk befolyásolni az öregedés folyamatát.

Philip Borg máltai orvos, intervenciós radiológus és intervenciós onkológiai szakember a manchesteri Christie Kórházban dolgozik, emellett kiemelten foglalkozik a hosszú élet kérdésével. Úgy véli, hogy a jelenleg körülbelül 84 éves átlagos élettartam akár 120 év közelébe is növelhető lenne.

Ehhez szerinte az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a megfelelő alvás mellett a megelőző egészségügyi ellátásra is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Ennek lényege, hogy bizonyos betegségeket már akkor felismerjenek, amikor még nem okoznak panaszokat.

Nem érdemes megvárni az első tüneteket

Borg kritikusan szemléli azt a szemléletet, amelyben az egészségügyi ellátás elsősorban akkor lép működésbe, amikor valaki már panaszokat tapasztal. Ilyenkor ugyanis egyes betegségek akár előrehaladott állapotban is lehetnek.

A szakember szerint a megelőzésnek jóval nagyobb szerepet kellene kapnia. Számos krónikus betegség kialakulása hosszú folyamat, akár évtizedekig is eltarthat. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy az érintettek időben változtassanak az életmódjukon, illetve részt vegyenek a számukra indokolt orvosi ellenőrzéseken.

Sokan akkor is halogatják a vizsgálatokat, amikor már panaszokat tapasztalnak. Még nehezebb elfogadni azt a gondolatot, hogy akkor is érdemes orvoshoz fordulni, amikor valaki teljesen egészségesnek érzi magát. A szűrésektől való félelem szintén visszatarthatja az embereket, hiszen egy vizsgálat akár betegséget is kimutathat.

A korai felismerés jelentősége éppen abban rejlik, hogy a kezdeti és az előrehaladott állapotban egészen eltérő kezelési lehetőségek állhatnak rendelkezésre.

A daganatos betegségeknél különösen sokat számíthat az idő

A daganatos betegségek egy része olyan befolyásolható kockázati tényezőkkel is összefügghet, mint a dohányzás vagy az elhízás. A megadott adatok szerint az esetek akár 38 százaléka megelőzhető lehet.

A felismerés időpontja szintén meghatározó. Bizonyos daganattípusoknál az első stádiumban történő diagnózis esetén a túlélési esély akár 90 százalék körüli is lehet, míg a negyedik stádiumban ez az arány 10 százalékra csökkenhet.

A megelőzés tehát nemcsak az élet meghosszabbításáról szól. Legalább ilyen fontos, hogy a betegségek minél korábbi felismerésével nagyobb esély legyen a hatékony kezelésre és a jó életminőség megőrzésére.

Nem mindegy, milyen állapotban érjük meg az időskort

A hosszú élet önmagában még nem garantálja, hogy az időskort jó egészségi állapotban tölthetjük. Borg szerint kevesen szeretnének akár 120 éves korukig élni, ha közben hosszú éveken át ágyhoz kötve, önállóságukat elveszítve kellene élniük.

A hosszú élettartammal foglalkozó orvoslás egyik fontos célja ezért az egészségben eltöltött évek számának növelése. Ez azt jelenti, hogy minél tovább megőrizzük fizikai és szellemi képességeinket, önállóságunkat, és aktívan részt tudjunk venni a mindennapi életben.

A WHO által használt egészségben várható élettartam azt mutatja meg, hogy átlagosan hány olyan évre számíthatunk, amelyet nem korlátoz jelentősen betegség vagy sérülés.

Magyarországon a WHO 2023-ra vonatkozó becslése szerint a születéskor várható élettartam 76,7 év, miközben az egészségben várható élettartam körülbelül 66 év volt. A két érték közötti különbség jól érzékelteti, hogy a hosszabb élet nem feltétlenül jelent több egészségben eltöltött évet.

Milyen szűrővizsgálatokra van szükség?

A megelőzés fontos része az egészség megőrzésének, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek minden elérhető vizsgálaton rendszeresen részt kell vennie. Nincs mindenki számára megfelelő, univerzális hosszúélet-szűrőcsomag.

A szükséges ellenőrzések kiválasztásakor figyelembe kell venni az életkort, a nemet, a családi kórtörténetet, a dohányzást, a testsúlyt, a vérnyomást és az egyéb egyéni kockázati tényezőket. Más vizsgálatok lehetnek indokoltak egy fiatal, panaszmentes embernél, és mások egy idősebb, szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségekre fokozottan veszélyeztetett személynél.

A célzott megelőzés része lehet például a vérnyomás, a vércukor- és vérzsírértékek ellenőrzése, valamint az életkorhoz és egyéni kockázatokhoz igazított daganatszűrés.

A fölösleges vizsgálatok ugyanakkor hátrányokkal is járhatnak. Egy téves pozitív eredmény további ellenőrzéseket, szorongást vagy akár szükségtelen beavatkozásokat eredményezhet. Ezért a megfelelő szűrések kiválasztásánál az egyéni előnyöket és kockázatokat egyaránt mérlegelni kell.

Mennyit számít a genetika?

A hosszú életet az életmód mellett örökletes tényezők is befolyásolják, de nem létezik egyetlen olyan gén, amely önmagában meghatározná, meddig élünk.

A kutatások több olyan genetikai útvonalat azonosítottak, amelyek kapcsolatban állhatnak az öregedéssel. Ezek között szerepelnek a zsíranyagcserét, a gyulladásos folyamatokat, az inzulinjelátvitelt és a DNS javítását befolyásoló gének. A genetikai adottságok hatása azonban számos más tényezővel együtt érvényesül.

A korábbi vizsgálatok az élettartam örökölhetőségét általában 10-30 százalékra becsülték. A forrásban idézett, 2026-ban a Science folyóiratban megjelent elemzés szerint bizonyos külső halálokok hatásának kiszűrése után a belső, biológiai élettartam genetikai meghatározottsága akár 50 százalék fölé is emelkedhet.

Ez nem jelenti azt, hogy a hosszú életű felmenőkkel rendelkező emberek biztosan sokáig élnek, vagy hogy kedvezőtlen családi előzmények esetén ne lehetne egészséges, hosszú életet élni. A genetikai adottságok inkább kiindulópontot jelentenek, amelyet az életmód, a környezet és számos más tényező alakít.

A hosszú élet valódi értéke így nem pusztán az évek számában mérhető. Legalább ilyen fontos, hogy minél tovább megőrizzük az egészségünket, az önállóságunkat és azt a képességünket, hogy aktívan élvezzük a mindennapokat.

Forrás: egeszsegkalauz.hu