Újabb kutatások vizsgálják az influenzaoltás és az Alzheimer-kór kapcsolatát

• Jó tudni
• 2026. november 11.
• 0

Kutatások szerint az influenzaoltás összefügghet az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával, de a megelőző hatás még nem bizonyított.

Az influenza elleni védőoltás elsődleges célja a fertőzés és a súlyos szövődmények megelőzése, ám az utóbbi évek kutatásai egy lehetséges további előnyre is felhívták a figyelmet. Több nagyszabású vizsgálat szerint az oltást kapó időseknél alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór és általában a demencia kialakulásának kockázata. Az eredmények egyelőre összefüggést jeleznek, közvetlen megelőző hatást azonban nem bizonyítanak.

Az Alzheimer-kór az időskori demencia leggyakoribb formája. Az agy idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával jár, és elsősorban a memóriát, a gondolkodást, valamint a tájékozódási képességet érinti. Előrehaladott állapotban az önálló életvitelt is jelentősen megnehezítheti.

Jelenleg nincs olyan módszer, amely biztosan megakadályozná a betegség kialakulását. A kockázatot ugyanakkor több életmódbeli és egészségügyi tényező is befolyásolhatja. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a dohányzás kerülése, a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő kezelése, valamint a szellemi és társas aktivitás fenntartása egyaránt fontos lehet. Az influenza elleni védőoltás és a demencia kapcsolatát szintén egyre több kutatás vizsgálja.

Mit találtak a nagyszabású vizsgálatok?

Az Ageing Research Reviews című szaklapban 2022 januárjában megjelent elemzés olasz és brit kutatók korábbi vizsgálatok eredményeit összegezte. A szisztematikus áttekintés és metaanalízis során több mint 290 ezer, a vizsgálatok kezdetén még demenciával nem diagnosztizált idős ember egészségügyi adatait elemezték. A résztvevők átlagéletkora 75,5 év volt, az utánkövetés pedig átlagosan kilenc évig tartott.

Az eredmények alapján az influenza ellen beoltott résztvevőknél kisebb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál, akik nem kaptak oltást. A szerzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az elemzésbe bevont tanulmányok módszertana és eredményei között jelentős eltérések voltak. Ráadásul a vizsgálat általában a demencia kockázatát elemezte, nem kizárólag az Alzheimer-kórét.

Ennél konkrétabb eredményekkel szolgált a Journal of Alzheimer’s Disease című folyóiratban 2022 júniusában megjelent kutatás. Avram S. Bukhbinder és munkatársai egy nagyméretű amerikai egészségügyi adatbázis segítségével kifejezetten az influenzaoltás és az Alzheimer-kór közötti összefüggést vizsgálták.

A kutatásban olyan, 65 éves vagy annál idősebb emberek adatait elemezték, akiknél korábban nem diagnosztizáltak demenciát. A kezdeti, több mint 2,3 millió fős mintából statisztikai módszerekkel két, egyenként 936 ezer fős csoportot alakítottak ki. A kutatók igyekeztek úgy összeválogatni a résztvevőket, hogy az oltottak és az oltatlanok életkora, egészségi állapota, gyógyszerhasználata és más vizsgált jellemzői minél inkább hasonlítsanak egymásra.

A négyéves utánkövetés során az influenza ellen beoltottak 5,1 százalékánál, az oltatlanok 8,5 százalékánál alakult ki Alzheimer-kór. Ez relatív értelemben 40 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelentett az oltott csoportban.

Az eredmény figyelemre méltó, de fontos a helyén kezelni: a vizsgálat megfigyeléses adatokon alapult, így önmagában nem bizonyítja, hogy az oltás okozta a különbséget.

A nagyobb dózisú vakcinát is vizsgálták

A Neurology című folyóiratban megjelent későbbi kutatás arra kereste a választ, hogy az influenzaoltás dózisa is összefügghet-e az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatával. Bukhbinder és munkatársai ezúttal a nagy dózisú és a hagyományos dózisú vakcinát kapó, 65 év feletti emberek adatait hasonlították össze.

A retrospektív vizsgálatban több mint 120 ezer nagy dózisú oltást kapó, valamint 44 ezer hagyományos dózisú vakcinával immunizált személy szerepelt. A kutatók a védőoltás beadását követő, legfeljebb hároméves időszakban vizsgálták az újonnan kialakuló Alzheimer-kór előfordulását.

Az eredmények szerint a nagyobb dózisú oltóanyag alkalmazása alacsonyabb Alzheimer-kockázattal járt együtt, mint a hagyományos vakcináé. A különbség a védőoltást követő első 25 hónapban bizonyult statisztikailag jelentősnek.

A kutatók becslése szerint átlagosan 185 embernek kellett nagy dózisú influenzaoltást kapnia ahhoz, hogy a hagyományos vakcinához képest egy további Alzheimer-kóros esetet előzzenek meg a 25 hónapos utánkövetés végére. Ezt a mutatót kezelendők számának, angol rövidítéssel NNT-nek nevezik. Azt fejezi ki, hány embernek kell megkapnia egy adott kezelést ahhoz, hogy egy további kedvező kimenetelt érjenek el.

A nemek szerinti elemzés eltérő időszakokban talált kedvező összefüggést. A nőknél a nagy dózisú oltással kapcsolatos különbség az első 1-13 hónapban, a férfiaknál a 17-24. hónap között jelentkezett. Utóbbi eredmény azonban csak az eredeti oltási besorolás szerinti elemzésben volt statisztikailag jelentős.

A vizsgálatnak több korlátja is volt. Korábbi egészségügyi adatok feldolgozásán alapult, a résztvevőket nem véletlenszerűen osztották be a két csoportba, az utánkövetés pedig legfeljebb három évig tartott. A kutatók nem rendelkeztek minden olyan információval, például az életmódról és a társadalmi-gazdasági körülményekről, amelyek szintén befolyásolhatják az Alzheimer-kór kockázatát.

A nagy dózisú influenzaoltás tehát egyelőre nem tekinthető bizonyított Alzheimer-megelőző módszernek. Az eredmények további kutatásokat indokolnak, de önmagukban nem adnak alapot arra, hogy valaki kizárólag a demencia kockázatának csökkentése miatt válasszon másik oltóanyagot.

Hogyan függhet össze a fertőzés és az agy egészsége?

A kutatók több lehetséges magyarázatot is vizsgálnak. Az egyik feltételezés szerint az influenza és más fertőzések által kiváltott, az egész szervezetet érintő gyulladásos reakciók az agyban is kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el vagy erősíthetnek fel.

Idősebb korban az immunrendszer működése megváltozhat, a fertőzések pedig súlyosabb lefolyásúak lehetnek. Az influenza elleni védőoltás mérsékli a fertőzés és a súlyos szövődmények veszélyét, így közvetve a szervezetet érő gyulladásos terhelést is csökkentheti.

Egy másik kutatási irány azt vizsgálja, hogy az oltás által kiváltott immunválasz önmagában milyen hatással lehet az idegrendszer működésére. Ezek a magyarázatok azonban egyelőre lehetséges biológiai mechanizmusok, nem bizonyított folyamatok.

Mit érdemes tudni az influenza elleni oltásról?

Az influenza elleni védőoltás felkészíti az immunrendszert az influenzavírusok elleni védekezésre. Az oltóanyag a vírus bizonyos alkotóelemeit tartalmazza, amelyek hatására a szervezet ellenanyagokat termel. Az inaktivált vakcinák nem tartalmaznak szaporodásra képes influenzavírust, ezért nem okozhatnak influenzafertőzést.

A megfelelő immunvédelem kialakulásához az oltás után körülbelül két hétre van szükség. A vakcina legfontosabb előnye, hogy csökkenti az influenza kialakulásának, illetve a súlyos lefolyás és a szövődmények kockázatát. Különösen fontos lehet az idősek, a krónikus betegek és a várandósok számára, akiknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki súlyos következmények. Az oltás akkor is mérsékelheti a betegség súlyosságát, ha valaki a vakcináció ellenére megfertőződik.

A védőoltást szezononként érdemes megismételni. Az immunvédelem idővel gyengül, az influenzavírusok pedig folyamatosan változnak, ezért a vakcina összetételét minden évben felülvizsgálják, és az adott szezonban várhatóan terjedő vírustörzsekhez igazítják. A 2026/2027-es influenzaszezonra készült magyarországi oltóanyag mindhárom vírustörzs-komponensében eltér az előző szezonban alkalmazott vakcinától.

Kik kaphatnak ingyenes influenzaoltást Magyarországon?

Az Országos Népegészségügyi Intézet (ONI) tájékoztatása szerint Magyarországon az alábbi csoportok jogosultak térítésmentes influenza elleni védőoltásra:

• A 60 évesek és annál idősebbek, egészségi állapotuktól függetlenül.
• A krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri, máj- vagy vesebetegséggel élők.
• A cukorbetegek és más meghatározott anyagcsere-betegségben érintettek.
• A veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotban élők.
• A várandósok, a gyermekvállalást tervező nők és a szoptató anyák.
• Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók.
• Meghatározott egészségügyi és szociális intézményekben tartósan ápolt vagy gondozott személyek.
• Egyes állattartó telepeken, illetve állatok szállításával és feldolgozásával foglalkozó munkavállalók.

A 2026/2027-es szezonra szánt, hároméves kortól alkalmazható 3Fluart vakcina már elérhető a háziorvosi rendelőkben. A háromévesnél fiatalabb, meghatározott kockázati csoportba tartozó gyermekek számára külön oltóanyagot biztosítanak.

Az oltás lehetőségéről és az egyéni egészségi állapothoz igazodó készítményről érdemes a háziorvosnál érdeklődni. Az influenzaoltás elsődleges szerepe továbbra is az influenza és a súlyos szövődmények megelőzése. Az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatási eredmények érdekesek és további vizsgálatokat érdemelnek, de jelenleg nem tekinthetők bizonyított megelőzési ajánlásnak.

Forrás: hazipatika.com