Egy hétköznapi változás is jelezheti az Alzheimer-kór korai szakaszát

• Jó tudni
• 2026. november 11.
• 0

A megszokott illatok felismerésének nehézsége az Alzheimer-kór korai jele is lehet. Mikor indokolt a kivizsgálás?

A megszokott illatok felismerésének nehézsége elsőre jelentéktelen változásnak tűnhet. Ha azonban valaki egyre kevésbé ismeri fel a korábban jól ismert szagokat, annak neurológiai oka is lehet. A szaglás megváltozása összefügghet az Alzheimer-kór korai folyamataival, különösen akkor, ha memóriazavar, beszédnehézség vagy szokatlan viselkedésbeli változás is társul hozzá. Önmagában azonban nem bizonyítja a demencia jelenlétét.

A reggeli vagy esti zuhanyzás közben is feltűnhet, ha a korábban megszokott levendulás tusfürdő vagy sampon illata már nem olyan intenzív. Ilyenkor könnyű a megfázásra, a száraz levegőre vagy akár a termék megváltozott összetételére gondolni. A szaglás romlásának azonban többféle oka lehet, és ezek között az idegrendszeri elváltozások is szerepelnek.

A demencia kezdeti tünetei gyakran annyira enyhék, hogy az érintett és a környezete sem tulajdonít nekik különösebb jelentőséget. A szaglás változása ezért fontos jelzés lehet, különösen akkor, ha más, korábban nem tapasztalt nehézségek is megjelennek.

Mit árulhat el a szaglás az agy állapotáról?

A Chicagói Egyetem kutatói 515 idős ember szaglási funkcióit és agyi képalkotó vizsgálatait elemezték. Eredményeik szerint azoknál, akiknek érdemben romlott a szaglásuk, a szürkeállomány térfogatának csökkenését és szerkezeti változásait is kimutatták. Az eltérések többek között az entorhinális kérget és a hippocampust érintették. Ezek az agyterületek a szagingerek feldolgozásában, valamint az emlékek kialakításában és előhívásában is fontos szerepet játszanak.

A kapcsolat anatómiai háttere is érthetővé teszi, miért vizsgálják a szaglást a kognitív hanyatlás lehetséges korai jelzőjeként. A szagingerek feldolgozásában részt vevő idegrendszeri hálózatok szoros kapcsolatban állnak a limbikus rendszerrel, amely az érzelmek és az emlékek működésében is fontos. Ezért idézhet fel akár évtizedekkel korábbi emlékeket egy régen érzett parfüm vagy egy jellegzetes étel illata.

Fontos azonban, hogy a szaglás romlása önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél Alzheimer-kór alakult ki. A háttérben orrmelléküreg-gyulladás, orrpolip, dohányzás, fejsérülés vagy egy korábbi vírusfertőzés, például a COVID–19 is állhat.

Nem mindegy, hogy halványabb az illat, vagy már fel sem ismeri

A szaglászavarok között két fontos jelenséget érdemes megkülönböztetni. Az egyik a szagérzékelés csökkenése, amikor az illatok egyszerűen kevésbé intenzívnek tűnnek. A másik a szagfelismerési zavar, amikor az orr érzékeli ugyan az ingert, az agy azonban nehezebben azonosítja, hogy pontosan milyen illatról van szó.

Ez utóbbi különösen érdekes a neurológiai kutatások szempontjából, mivel az illatok felismerése nem kizárólag a szaglóreceptorok működésétől függ. Az agynak az érzékelt információt össze kell kapcsolnia a korábban eltárolt emlékekkel és ismeretekkel is.

Egy 2024-ben publikált, az enyhe kognitív zavarral és az Alzheimer-kórral összefüggő szaglási eltéréseket vizsgáló metaanalízis arra jutott, hogy az illatok felismerésének romlása mindkét állapotban megfigyelhető. A kutatók szerint a szagazonosítási teszteknek a jövőben szerepük lehet a kognitív állapot felmérésében. Ezek a tesztek azonban önmagukban nem alkalmasak az Alzheimer-kór diagnosztizálására.

Milyen további korai tünetekre érdemes figyelni?

A lengyel neurológus, Konrad Rejdak professzor a WP abcZdrowie orvosi portálnak arról beszélt, hogy a betegség kezdeti jelei gyakran megtévesztően enyhék. Az érintett sokszor nem érzékeli, hogy változás történt, a családtagok pedig fáradtságnak vagy átmeneti rosszkedvnek tulajdoníthatják a szokatlan viselkedést.

A figyelmeztető jelek közé tartozhatnak a beszéd nehézségei. Az érintett egyre hosszabban keresi a megfelelő szavakat, elszegényedhet a szókincse, lelassulhat a beszédtempója, vagy összekeverheti a szavakat és azok jelentését. A mások által elmondottak feldolgozása is nehezebbé válhat.

A gondolkodás és a tájékozódás változásai szintén árulkodók lehetnek. Előfordulhat, hogy valaki bizonytalanná válik korábban jól ismert utcákon, nehezebben végez el megszokott számolási feladatokat, vagy egyre nagyobb erőfeszítést igényel számára egy korábban rutinszerű tevékenység, például egy recept követése.

További figyelmeztető jelek lehetnek:

• Koncentrációs nehézségek: a megszokott feladatok követése és a logikus gondolkodás egyre több energiát igényel.
• Döntéshozatali problémák: romolhat a helyzetek és kockázatok reális megítélése, a pénzügyi döntések is nehezebbé válhatnak.
• Időbeli és térbeli tájékozódási zavarok: az érintett összekeverheti a napszakokat, az évszakokat, vagy eltévedhet korábban jól ismert útvonalakon.
• Személyiség- és viselkedésváltozások: indokolatlan hangulatingadozás, fásultság, depresszió, ingerlékenység vagy szokatlan agresszió jelentkezhet.

Az agyban bizonyos, a neurodegeneratív folyamatokhoz kapcsolódó fehérjék lerakódása már 10-15 évvel az első komoly tünetek előtt megkezdődhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinél ilyen hosszú, jól felismerhető tünetmentes időszak előzi meg a diagnózist.

Hogyan vizsgálják a szaglást és a memóriát?

A szaglás változását nem érdemes kizárólag otthoni próbákkal megítélni. A neurológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatok során többféle módszerrel ellenőrizhető, hogy a probléma az illatok érzékelésével vagy azok felismerésével függ-e össze.

A szagazonosítási tesztek során a vizsgált személynek különböző, hétköznapi illatokat kell felismernie, például a kávéét, a fahéjét, a citromét vagy a mentáét. Az eredmény értékelésekor figyelembe kell venni az életkort, a korábbi szaglási képességet, a kulturális hátteret és az egyéb egészségügyi tényezőket is. Egyetlen illat téves felismerése természetesen nem jelent betegséget.

Ha a szaglásromlás mellett memóriazavar is jelentkezik, az orvos kognitív teszteket alkalmazhat. Ezek a figyelmet, a memóriát, a nyelvi képességeket, a tájékozódást és a végrehajtó funkciókat vizsgálják. Szükség esetén részletes neuropszichológiai felmérés, laboratóriumi vizsgálat és agyi képalkotás is következhet.

A kivizsgálás azért is fontos, mert több olyan állapot létezik, amely az Alzheimer-kórhoz hasonló panaszokat okozhat. A B12-vitamin-hiány, a pajzsmirigy működési zavara, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, az alvászavarok és a depresszió is befolyásolhatják a szellemi teljesítményt. Ezek közül több kezelhető, ezért a feledékenységből vagy a szaglás változásából nem szabad automatikusan demenciára következtetni.

A szaglásromlásnak számos más oka is lehet

A szaglás elvesztése vagy tompulása gyakori panasz, amelynek hátterében többféle betegség és külső hatás állhat. A lehetséges kiváltó okok közé tartoznak:

• Felső légúti fertőzések: a vírusos megbetegedések átmenetileg vagy akár tartósabban is károsíthatják a szaglást.
• Krónikus orrmelléküreg-gyulladás: a nyálkahártya tartós gyulladása és duzzanata akadályozhatja az illatmolekulák eljutását a szaglóhámhoz.
• Orrpolipok: ezek a jóindulatú nyálkahártya-növedékek mechanikusan is gátolhatják a szagingerek érzékelését.
• Dohányzás: a tartós dohányfüst-expozíció károsíthatja a szaglórendszer működését.
• Fejsérülések: egyes traumák a szaglóidegek vagy az agy szaglásért felelős területeinek sérülését okozhatják.
• Gyógyszerek és egyéb betegségek: bizonyos készítmények mellékhatásként, egyes neurológiai betegségek pedig az idegrendszer működésének megváltoztatásával ronthatják a szaglást.

Ha a szaglásvesztés hirtelen jelentkezik, tartósan fennáll, vagy más tünetekkel társul, érdemes háziorvoshoz, illetve fül-orr-gégészhez fordulni. Hirtelen kialakuló beszédzavar, féloldali gyengeség, arcaszimmetria vagy súlyos egyensúlyvesztés esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Mit tehetünk az agy egészségének megőrzéséért?

Az Alzheimer-kór kialakulása jelenleg nem előzhető meg teljes bizonyossággal, a demencia kockázatát azonban több életmódbeli és egészségügyi tényező befolyásolhatja. A megelőzés szempontjából több, egymást erősítő szokás lehet fontos.

Az Egészségügyi Világszervezet 2026 júliusában közzétett, a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatának csökkentéséről szóló frissített irányelvei is a komplex megközelítés jelentőségét hangsúlyozzák. A dokumentum a rendszeres testmozgást, a kiegyensúlyozott táplálkozást, a dohányzás elhagyását, a káros alkoholfogyasztás kerülését és a társas aktivitás fenntartását is fontosnak tartja.

A vérnyomás és a vércukorszint ellenőrzése azért lényeges, mert a magas vérnyomás és a cukorbetegség az agy apró ereit is károsíthatja, hosszú távon rontva az idegsejtek vérellátását. A megfelelő kezelés ezért a kognitív egészség szempontjából is fontos.

A hallás és a látás megőrzése szintén szerepet kaphat a megelőzésben. A kezeletlen halláscsökkenés és látásromlás összefüggésbe hozható a demencia magasabb kockázatával. A hallókészülék használata, a rendszeres szemészeti ellenőrzés és a megfelelő korrekció segíthet fenntartani a kommunikációt és a társas aktivitást.

A rendszeres mozgás, például a séta, az úszás, a kerékpározás vagy a könnyű torna kedvezően hathat az érrendszeri egészségre. A szellemi aktivitás fenntartásához az olvasás, a tanulás, a társasjátékok, a nyelvtanulás és egy új hobbi elsajátítása is változatos ingereket biztosíthat.

A társas kapcsolatok ápolása és a megfelelő alvás szintén fontos. A tartós elszigeteltséggel és a kezeletlen depresszióval érdemes foglalkozni, a rendszeres beszélgetések és közösségi programok pedig a lelki jóllét mellett a kognitív egészséget is támogathatják. A tartós alvászavarokat, különösen az alvási apnoé gyanúját, szintén érdemes kivizsgáltatni.

Segíthet a szaglás rendszeres edzése?

A szaglás rehabilitációjában már alkalmaznak úgynevezett szaglótréninget, különösen bizonyos vírusfertőzések után kialakuló szaglászavar esetén. Ennek során a páciens meghatározott illatokat rendszeresen megszagol, és tudatosan megpróbálja felismerni, felidézni azokat.

A módszer célja a szaglórendszer működésének támogatása, és egyes esetekben javulást eredményezhet. Az Alzheimer-kór bizonyított megelőzési módszerének azonban nem tekinthető, és nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást.

A legfontosabb, hogy a tartósan megváltozó érzékelést ne hagyjuk figyelmen kívül, különösen akkor, ha az emlékezet, a beszéd vagy a mindennapi önállóság romlásával együtt jelentkezik. A levendulás tusfürdő illatának elhalványulása önmagában még nem ok az aggodalomra. Ha azonban a megszokott illatok felismerése mellett más, korábban nem tapasztalt változások is jelentkeznek, érdemes utánajárni az okoknak.

A korai kivizsgálás segíthet felismerni a kezelhető egészségügyi problémákat, rendezni a kockázati tényezőket és időben megkezdeni a megfelelő gondozást.

Forrás: egeszsegkalauz.hu