A mindennapi étrend is szerepet játszhat a demencia kockázatának csökkentésében
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint nem egyetlen élelmiszer, hanem a teljes étrend befolyásolhatja a demencia kockázatát.
Nem létezik olyan étrend, amely biztosan megakadályozná a demencia kialakulását, a tudományos eredmények azonban egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a mindennapi táplálkozásnak fontos szerepe lehet az agy egészségének megőrzésében. A Semmelweis Egyetem kutatói több száz korábbi vizsgálat eredményeit elemezték, és arra jutottak, hogy a növényi alapú, kevésbé feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend hosszú távon kedvező hatással lehet a kognitív funkciókra.
A mediterrán étrend ismét a figyelem középpontjába került
A kutatásban kiemelt figyelmet kapott a mediterrán étrend, valamint az ebből továbbfejlesztett MIND-diéta, amelyet kifejezetten az agy egészségének támogatására dolgoztak ki.
Ez az étrend elsősorban a zöld leveles zöldségek, a bogyós gyümölcsök, a teljes értékű gabonák, a halak és az olajos magvak fogyasztását ösztönzi, miközben kevesebb vörös hús, vaj, sajt, édesség és ultrafeldolgozott élelmiszer szerepel benne.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem egyetlen élelmiszer vagy diéta jelenti a megoldást, hanem az étkezési szokások összessége.
Miért fontosak a polifenolok?
A vizsgálatokban külön figyelmet kaptak az úgynevezett polifenolok, vagyis olyan természetes növényi vegyületek, amelyek számos gyümölcsben, zöldségben és más növényi eredetű élelmiszerben is megtalálhatók.
A kutatások többek között a zöld tea antioxidánsát (EGCG), a bogyós gyümölcsök színanyagait, a kakaó flavanoljait, valamint a kurkuma hatóanyagát, a kurkumint vizsgálták.
Dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője szerint:
„A polifenolok nem csodaszerek, de a kutatások alapján ígéretes eszközei lehetnek az egészséges agyi öregedés támogatásának. A hangsúly azonban nem az étrend-kiegészítőkön, hanem a változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozáson van.”
A bélflóra szerepe sem elhanyagolható
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a polifenolok hatása nagymértékben függ a bélrendszer állapotától. Ezeket az anyagokat ugyanis a bélflórában élő baktériumok alakítják át olyan vegyületekké, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, az energia-anyagcserét és az idegrendszer működését.
Mivel azonban minden ember bélflórája eltérő, ugyanaz az étrend nem feltétlenül vált ki azonos hatást mindenkinél.
Dr. Mózes Noémi, a tanulmány első szerzője szerint:
„Ez segíthet megérteni, hogy ugyanaz az étrend miért nem egyformán hat minden emberre. A jövőben a személyre szabott táplálkozás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből.”
Nem csodaszerekben, hanem a mindennapi szokásokban rejlik a lehetőség
A WHO becslése szerint világszerte már több mint 55 millió ember él demenciával, ezért egyre nagyobb figyelem irányul azokra az életmódbeli tényezőkre, amelyek csökkenthetik a kockázatot.
A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy bármely élelmiszer vagy tápanyag önmagában megelőzné a demenciát.
Az eddigi eredmények mégis biztatóak. A sok zöldséget, gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt, rostot, halat és olajos magvat tartalmazó, kevésbé feldolgozott étrend hosszú távon hozzájárulhat az egészséges agyi öregedéshez és a kognitív funkciók megőrzéséhez.
Forrás: hazipatika.com
- 50 évesen kezdett jógázni, 102 évesen még mindig órákat tart
- Ritkább betegségek is állhatnak a demencia hátterében
- A sértett is átverte a csalókat
- Ez a mozgásforma segíthet megőrizni az önállóságot időskorban
- Ez lehet a hosszú élet egyik kevésbé ismert tényezője
- Ez a furcsa étkezési szokás a demencia korai figyelmeztető jele lehet
2026. július 15.