A rágás és az agyműködés kapcsolata: ezért is fontos megőrizni a fogainkat

Megosztás:
Forrás: Freepik

A fogvesztés és a demencia kockázata között összefüggést találtak. A rágás és a fogpótlás szerepét is vizsgálják.

A fogvesztés nemcsak a rágást és a táplálkozást nehezítheti meg, hanem az időskori szellemi működéssel is összefügghet. Egy nagyszabású kutatási áttekintés szerint a hiányzó fogak magasabb demencia- és enyhe kognitívzavar-kockázattal járhatnak együtt. A szakemberek azt is vizsgálják, hogyan befolyásolja a rágás az agyi folyamatokat, és milyen szerepe lehet a fogpótlásnak a szellemi képességek megőrzésében.

A fogvesztés és a demencia kockázata között is kapcsolat lehet

Egy 2026-ban készült átfogó elemzés 21 hosszú távú vizsgálat eredményeit összegezte, összesen mintegy 35,7 millió ember adatainak feldolgozásával. A kutatók azt találták, hogy a fogak elvesztése együtt járhat a demencia és az enyhe kognitív zavar magasabb kockázatával. Az összefüggés a hiányzó fogak számának növekedésével erősebbnek mutatkozott.

Fontos azonban, hogy ez az eredmény nem bizonyítja, hogy a fogvesztés közvetlenül demenciát okoz. A kapcsolat hátterében több közös kockázati tényező is állhat. Ilyen lehet például a cukorbetegség, az érrendszer állapota, a dohányzás vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányossága. Az is elképzelhető, hogy a kognitív hanyatlás korai jelei miatt valaki kevésbé képes odafigyelni a megfelelő szájhigiéniára.

A fogak állapota és az agy egészsége közötti kapcsolat tehát összetett, a kutatók azonban egyre több lehetséges magyarázatot vizsgálnak.

A rágás az agy működését is aktiválja

A rágás jóval több egyszerű mechanikai folyamatnál: érzékelési ingereket közvetít, és több agyterület működését is aktiválja. A kutatók szerint a rágási képesség romlása az agyi véráramlásra is hatással lehet, ami az idegsejtek aktivitását is befolyásolhatja.

Egy nyolc MRI-vizsgálatot összegző elemzésben összefüggést találtak a rosszabb rágási képesség, illetve a nagyobb mértékű fogvesztés és a memória szempontjából fontos hippokampusz kisebb térfogata között. Ez az agyterület meghatározó szerepet játszik többek között az emlékezet működésében.

Az eredmények arra utalnak, hogy a fogak elvesztése és a rágóképesség csökkenése olyan folyamatokkal is kapcsolatban állhat, amelyek az agy egészségét érintik. A pontos összefüggések feltárásához azonban további kutatásokra van szükség.

A fogpótlás kedvező hatással járhat

Egy 2026-os, hároméves utánkövetéses vizsgálatban foghiányos idősebb emberek állapotát követték nyomon. Azoknál, akik fogpótlást használtak, 9 százalékkal alacsonyabb funkcionális hanyatlást, valamint 13 százalékkal kisebb értelmi hanyatlási kockázatot figyeltek meg azokhoz képest, akiknél nem pótolták a hiányzó fogakat.

Az eredmény arra utal, hogy a rágóképesség helyreállítása kedvező összefüggést mutathat az időskori szellemi működés megőrzésével. A vizsgálat ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a fogpótlás közvetlenül megelőzi a kognitív hanyatlást.

A tudatosabb rágás is segíthet?

Egy kisebb, 50 idősebb felnőtt bevonásával végzett, 2026-os vizsgálat a rágás gyakoriságának szerepét elemezte. Az egyik csoport tagjait arra ösztönözték, hogy étkezés közben többet rágjanak, míg a többiek a megszokott rágási szokásaikat folytatták.

Egy hónap elteltével az előbbi csoportban javulást figyeltek meg a memória területén a másik csoporthoz képest. Ez az eredmény érdekes lehet, de a résztvevők alacsony száma és a rövid vizsgálati idő miatt további kutatások szükségesek a következtetések megerősítéséhez.

A jelenlegi eredmények alapján nem állítható, hogy a fogpótlás vagy a gyakoribb rágás önmagában megelőzné a demenciát. A fogak és a rágóképesség megőrzése ugyanakkor a megfelelő táplálkozás és a szájüreg egészsége mellett az időskori szellemi működés szempontjából is fontos kutatási területnek számít.

Forrás: hazipatika.com

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük