A rendszeres mozgás a szervezet molekuláris folyamataira is hatással lehet
A rendszeres mozgás molekuláris szinten is összefügghet az egészségesebb öregedéssel és több betegség alacsonyabb kockázatával.
A rendszeres testmozgás kedvező hatása a szívre, az izmokra és az általános közérzetre régóta ismert. Magyar kutatók most azt vizsgálták meg, milyen kapcsolatban áll a fizikai fittség a biológiai öregedéssel és az életkorhoz kötődő betegségek molekuláris kockázati jelzőivel. Az eredmények szerint a jobb fizikai állapot kedvezőbb molekuláris profillal társult, a kutatás pedig új lehetőségeket nyithat a betegségek korai kockázatbecslésében.
A HUN-REN SZTAKI BioAgeAI kutatócsoportjának munkatársai, Samiha Nasser és Dr. Kerepesi Csaba a Testnevelési Egyetem Radák Zsolt professzor által vezetett kutatócsoportjával együttműködve vizsgálták a fizikai fittség és a biológiai öregedés kapcsolatát. Eredményeiket az öregedéskutatás rangos tudományos folyóirata, az Aging Cell közölte.
Azonos életkor, eltérő biológiai állapot
A kutatás abból indult ki, hogy az emberek szervezete nem feltétlenül azonos ütemben öregszik. Két ugyanolyan életkorú ember közül az egyik biológiai értelemben fiatalabb állapotban lehet, mint a másik.
Ennek vizsgálatához a kutatók olyan epigenetikai markereket használtak, amelyek a DNS-metiláció mintázata alapján becslik meg egyes fehérjék szintjét. Ezek az úgynevezett EpiScore-ok egyre fontosabb szerepet töltenek be a biológiai öregedés és különböző betegségek kockázatának kutatásában.
A vizsgálatban 290, átlagosan 60 éves ember vett részt. A kutatók öt olyan jellemzőt elemeztek, amelyek a fizikai és szellemi állapot fontos mutatói: a maximális oxigénfelvevő képességet, vagyis a VO₂max értékét, a kézszorítóerőt, az ugróteljesítményt, a testtömegindexet és a kognitív teljesítményt.
Ezeket az adatokat 109 fehérjére vonatkozó epigenetikai jelzővel vetették össze, majd azt vizsgálták meg, milyen kapcsolatban állnak az öregedéssel összefüggő betegségek molekuláris kockázatával.
„Kutatásunk egyik újdonsága, hogy a fizikai teljesítményt nem önmagában vizsgáltuk, hanem a DNS-metilációból származó molekuláris információkkal együtt elemeztük. Ez segíthet jobban megérteni, milyen biológiai folyamatokon keresztül járul hozzá a jó fizikai állapot az egészséges öregedéshez.” – hangsúlyozta Kerepesi Csaba, a kutatás egyik résztvevője.
Kedvezőbb molekuláris profillal társult a jobb fizikai állapot
Az eredmények egyértelmű összefüggéseket mutattak a fizikai és szellemi fittség, valamint több betegség epigenetikai kockázati jelzői között.
Az erősebb kézszorítás és a jobb ugróteljesítmény alacsonyabb epigenetikai kockázattal társult többek között a 2-es típusú cukorbetegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD, a stroke és a tüdőrák esetében. A jobb kognitív teljesítmény szintén kedvezőbb molekuláris mintázattal függött össze.
Ezzel szemben a magasabb testtömegindex számos életkorhoz kötődő betegség, köztük a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a depresszió nagyobb molekuláris kockázatával mutatott kapcsolatot.
A kutatók összesen 51 olyan összefüggést azonosítottak, amely kapcsolatot teremtett a fizikai vagy szellemi fittség és a betegségek epigenetikai kockázati jelzői között.
A szakemberek egy új elemzési munkafolyamatot is kidolgoztak, amely a fizikai fittség és a DNS-metilációs adatok együttes felhasználásával becsüli meg a betegségek molekuláris kockázatát. Az eredmények erős összhangot mutattak egy független, DNS-metiláción alapuló szív- és érrendszeri kockázati referencia-modellel.
A kutatók szerint a módszer a jövőben hozzájárulhat a betegségek korai kockázatbecsléséhez és a személyre szabott megelőzés fejlődéséhez.
A mozgás hatása molekuláris szinten is kimutatható lehet
A kutatás eredményei túlmutatnak azon a régóta ismert tanácson, hogy érdemes rendszeresen mozogni. A jobb fizikai kondíció nemcsak a mindennapi teljesítménnyel, hanem az egészségesebb öregedéshez kapcsolódó kedvezőbb molekuláris mintázatokkal is összefüggést mutatott.
Az eredmények arra utalnak, hogy a rendszeres fizikai aktivitás hosszú távon a szervezet biológiai folyamataival is kapcsolatban állhat. A kutatás ugyanakkor összefüggéseket vizsgált, ezért az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a jobb fizikai állapot közvetlenül csökkenti az egyes betegségek kialakulásának kockázatát vagy lassítja a biológiai öregedést.
Mi az epigenetikai marker?
Az epigenetikai markerek olyan molekuláris jelzők, amelyek megmutatják, hogy génjeink közül melyek aktívak, és melyek működése visszafogottabb. Nem változtatják meg a DNS-ben tárolt genetikai információt, a gének működésének szabályozásában vesznek részt.
Míg a DNS genetikai kódja alapvetően állandó, az epigenetikai markerek változhatnak többek között az étrend, a stressz, a fizikai aktivitás, az alváshiány és különböző környezeti hatások következtében.
Az elmúlt években ezek a jelzők egyre fontosabb szerepet kaptak a biológiai öregedés és a betegségek kialakulásának kutatásában, mivel érzékenyen tükrözhetik a szervezet állapotát és az életmóddal összefüggő hosszú távú változásokat.
Mi a DNS-metiláció?
A DNS-metiláció az egyik legfontosabb epigenetikai folyamat. Ennek során apró metilcsoportok kapcsolódnak a DNS meghatározott pontjaihoz, és befolyásolják a gének működésének intenzitását.
A genetikai kód ettől nem változik meg, a gének működésének szabályozása azonban módosulhat. A DNS-metiláció mintázatára az életkor, a táplálkozás, a fizikai aktivitás, a dohányzás, a stressz és különböző betegségek is hatással lehetnek.
A kutatók ezt a mintázatot egyfajta biológiai jelzőrendszerként használják. Segítségével vizsgálható a szervezet biológiai életkora, valamint bizonyos betegségek kialakulásának molekuláris kockázata is.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
- Kortizolkoktél: tényleg segít a folyadékpótlásban ez a népszerű nyári ital?
- Az időskori „selejtezés” nem búcsúzkodás – Megható oka lehet a döntésnek
- 60 felett érdemes figyelni a kézírás változására – Fontos jel lehet
- A legegyszerűbb mozgás lehet a leghasznosabb idősebb korban
- Vérnyomáscsökkentő élelmiszerek: ezek a mindennapi alapanyagok is sokat segíthetnek
- A sértett is átverte a csalókat
2026. július 10.
Ez lehet a hosszú élet egyik kevésbé ismert tényezője
2026. július 9.
Ritkább betegségek is állhatnak a demencia hátterében
2026. július 9.
Fogápolás 60 felett: gyakori problémák és fontos tanácsok
2026. július 8.