A túl forró tea árnyalhatja a teázás kedvező érrendszeri hatásait

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A rendszeres teázás alacsonyabb érrendszeri kockázattal társulhat, de a tea hőmérséklete és koffeintartalma is számít.

A rendszeres teafogyasztás alacsonyabb érrendszeri kockázattal társulhat, ám az sem mindegy, milyen teát választunk, mennyire erősen készítjük el, és milyen hőmérsékleten isszuk. Egy közel félmillió ember adatait feldolgozó kutatás szerint a teázók körében ritkábban fordultak elő bizonyos érrendszeri betegségek, az égetően forró ital fogyasztása mellett viszont kedvezőtlenebb összefüggést figyeltek meg.

A teázás sokak számára mindennapi szokás, amelynek része az íz, a frissítő hatás és néhány nyugodt perc is. Az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait régóta vizsgálják, az újabb eredmények pedig arra utalnak, hogy a tea fogyasztásának körülményei legalább annyira fontosak lehetnek, mint maga az ital.

Közel félmillió ember adatait elemezték

A nagyszabású kutatásban 485 934 kínai felnőtt vett részt, akiknek egészségi állapotát átlagosan valamivel több mint kilenc éven keresztül követték. Ez idő alatt 14 863 új érrendszeri megbetegedést regisztráltak.

Az elemzés a szívet és az agyi keringést érintő betegségek mellett a végtagok artériáinak megbetegedéseire, valamint a tüdőbetegséghez kapcsolódó szívkárosodásra is kiterjedt. A rendszeresen teázóknál az összevont érrendszeri kimenetelek relatív kockázata körülbelül 11 százalékkal alacsonyabb volt.

Ezt az adatot fontos helyesen értelmezni. A 11 százalék nem azt jelenti, hogy száz teázó közül tizenegyet biztosan megvéd az ital, és nem is 11 százalékpontos kockázatcsökkenést jelent. A vizsgált csoportok közötti arányos különbséget fejezi ki, amelyből önmagában nem lehet kiszámítani egy adott ember várható előnyét.

A vizsgálat megfigyeléses jellegű volt: a kutatók a résztvevők szokásait vetették össze a később kialakult betegségekkel. Összefüggést mutatott ki, de nem bizonyította, hogy a tea fogyasztása előzi meg a betegségeket. A teázók más szempontból is különbözhetnek azoktól, akik nem fogyasztanak ilyen italt. Eltérhet például az étrendjük, a fizikai aktivitásuk, a társadalmi helyzetük vagy az egészségükhöz való viszonyuk.

Az egyik legfontosabb részlet: ne legyen égetően forró

A kutatás egyik érdekes eredménye a tea hőmérsékletéhez kapcsolódott. Az égetően forró teát fogyasztóknál magasabb érrendszeri kockázatot figyeltek meg, szemben a rendszeres teázás mellett általában tapasztalt kedvező összefüggéssel.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a forró ital közvetlenül károsítja az ereket. A vizsgálat nem tisztázta a háttérben álló biológiai folyamatokat, és pontos, mindenkire érvényes hőmérsékleti határt sem állapított meg.

A gyakorlati tanulság egyszerű: a frissen elkészült teát érdemes hagyni kellemes hőmérsékletűre hűlni. Ha az első korty égeti a szájat, nincs ok siettetni az ivást. Fontos különbség az elkészítés és az elfogyasztás hőmérséklete is: attól, hogy a teát forró vízzel öntjük fel, még nem szükséges ugyanolyan forrón meginnunk.

Hat-nyolc csésze lehetett a kedvező tartomány, de ez nem ajánlás

A kutatásban a legalább hetente teázók között napi körülbelül hat-nyolc csésze fogyasztásánál becsülték a legalacsonyabb érrendszeri kockázatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek ennyi teát kellene innia.

A csészék száma önmagában keveset mond az ital összetételéről. Egy kisebb adag gyenge főzet és egy nagy bögre, sok tealevélből készített ital koffeintartalma jelentősen eltérhet. Az egyéni érzékenység és az elkészítés módja ezért egyaránt számít.

A közepes erősségű tea kedvezőbb eredményekkel társult, a fekete tea esetében pedig következetesebb kapcsolat mutatkozott az alacsonyabb kockázattal, mint a zöld tea fogyasztásánál. Ebből azonban nem következik, hogy mindenkinek másik teafajtára kellene váltania, vagy növelnie kellene a napi mennyiséget.

Fekete, zöld vagy gyógytea: nem ugyanazt jelenti

A hétköznapi nyelvben teának nevezzük a kamillát, a borsmentát és a különböző gyümölcsös keverékeket is. A kutatási eredmények értelmezésekor azonban fontos különbséget tenni közöttük.

A fekete, zöld, fehér és oolong tea ugyanannak a növénynek, a Camellia sinensisnek a leveleiből készül. A köztük lévő különbségeket elsősorban a feldolgozás okozza. A fekete tea előállításakor a levelek jelentős oxidáción mennek keresztül, míg a zöld tea készítésénél ezt a folyamatot korlátozzák. Emiatt az italokban található növényi vegyületek aránya is eltér.

A gyógynövényes és gyümölcsös forrázatok más növényekből készülnek, ezért a teanövénnyel kapcsolatos kutatási eredményeket nem lehet automatikusan rájuk vonatkoztatni. A vizsgálat alapján például nem állítható, hogy a kamillatea ugyanolyan érrendszeri előnyökkel járna, mint a fekete tea.

Ez nem jelenti azt, hogy a gyógynövényes italoknak ne lehetnének kedvező tulajdonságaik. Egyszerűen minden készítményt a saját bizonyítékai alapján kell megítélni. A csomagoláson feltüntetett összetevők is segíthetnek eligazodni, hiszen egy gyümölcsös nevű keverék fekete vagy zöld teát is tartalmazhat.

Mi történhet az erekben a tea hatására?

A tea többféle növényi vegyületet, köztük polifenolokat tartalmaz. Ezek egy része antioxidáns tulajdonságú, ezért a kutatók azt is vizsgálják, hogyan befolyásolhatják a sejtek működését és az oxidatív folyamatokat. Az antioxidáns hatás azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy egy ital megelőz bizonyos betegségeket.

Különösen érdekes kutatási terület az erek belső felszínét borító vékony sejtréteg, az úgynevezett endotélium működése. Ez részt vesz az erek tágulásának szabályozásában, és abban is, hogyan alkalmazkodik a véráramlás a szervezet igényeihez.

Egy korábbi, koszorúér-betegeken végzett vizsgálatban a fekete tea fogyasztása után javult a felkari artéria áramlás hatására bekövetkező tágulása. A kutatók a rövid távú hatást és a négyhetes fogyasztás utáni változást is elemezték. Az azonos célból alkalmazott koffein önmagában nem váltott ki hasonló rövid távú eredményt.

A vizsgálatot 66 beteg bevonásával indították, de a befejezett protokollhoz megfelelő mérések 50 résztvevőnél álltak rendelkezésre. Az eredmény lehetséges magyarázatot kínálhat a tea érrendszeri hatásaira, de egy ér működésének javulása még nem bizonyítja, hogy kevesebb szívinfarktus vagy más súlyos betegség következik be.

A koffeintartalomra is érdemes figyelni

A tea élénkítő hatása nem mellékes szempont, különösen akkor, ha valaki a napi fogyasztását szeretné növelni. A fekete és a zöld tea is tartalmaz koffeint, a tényleges mennyiség azonban az elkészítéstől és az áztatási időtől is függ.

Egy kereskedelmi teák koffeintartalmát vizsgáló kutatás a fehér, zöld és fekete teák adagjaiban 14-61 milligramm közötti értékeket talált. A koffeinmentesített változatok sem voltak minden esetben teljesen koffeinmentesek.

A különbség jelentős lehet: ha egy adagban 50 milligramm koffein van, hat csésze már 300, nyolc pedig 400 milligrammot jelent. Ehhez hozzá kell számítani a kávéból, energiaitalokból és más forrásokból származó koffeint is.

Az egészséges, nem várandós felnőttek többségénél a napi, összesen legfeljebb 400 milligrammos koffeinbevitel általában nem vet fel biztonsági aggályt. Várandósság alatt a javasolt felső határ napi 200 milligramm, valamennyi forrást együtt számolva. Ezek nem elérendő célértékek, és nem garantálják, hogy mindenki panaszmentes marad mellettük.

Már 100 milligramm koffein is befolyásolhatja egyes felnőttek alvását, különösen akkor, ha lefekvéshez közel fogyasztják. Ha a délutáni vagy esti tea után nehezebb az elalvás, érdemes korábbra tenni az utolsó koffeines italt, vagy kisebb adagot választani. Visszatérő szívdobogásérzés esetén pedig indokolt orvossal egyeztetni.

A cukor és a méz mennyisége sem mindegy

A tea egészségügyi megítélésénél nemcsak a tealevelekre érdemes figyelni. Más táplálkozási helyzetet jelent egy cukrozatlan főzet, mint ugyanaz az ital több kanál cukorral, mézzel vagy sziruppal.

A méz és a különböző szirupok természetes eredetük ellenére a szabad cukrok közé tartoznak. Az ajánlások szerint ezek mennyisége lehetőleg a napi energiabevitel 10 százaléka alatt maradjon, további előnyök érdekében pedig az 5 százalék alatti arány is célként szerepel.

Az összeadódó mennyiség könnyen jelentőssé válhat. Ha valaki naponta hat csészébe egyenként négy gramm cukrot tesz, csak a teával 24 gramm cukrot fogyaszt el. Ehhez még hozzáadódik az ételekből és más italokból származó cukor.

Ez nem jelenti azt, hogy egy kevés édesítés biztosan megszünteti a tea lehetséges előnyeit. Azt viszont igen, hogy az ital teljes összetételét érdemes figyelembe venni. A palackozott jeges teáknál ezért az összetevők mellett a teljes elfogyasztott mennyiségre jutó cukortartalom ellenőrzése is hasznos lehet.

A tea az egészséges életmód része lehet

A nagyszabású elemzésben a legalacsonyabb érrendszeri kockázat azoknál mutatkozott, akik rendszeresen teáztak, nem dohányoztak, és fizikailag aktívak voltak. Ez is arra emlékeztet, hogy az egészségi állapotot több, egymással összefüggő életmódbeli tényező alakítja.

A tea kellemes és változatos része lehet a mindennapoknak, de nem tekinthető betegségmegelőző kezelésnek, és a kutatás nem ad mindenkire érvényes receptet a fogyasztás mennyiségére vagy a választandó teafajtára.

Érdemes kellemes hőmérsékleten inni, figyelni a koffeinre adott egyéni reakciókat, és a hozzáadott cukor mennyiségét is szem előtt tartani. A teázás lehetséges előnyei mellett az is fontos, hogy az ital jól illeszkedjen a saját életvitelünkhöz.

Forrás: egeszsegkalauz.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük