A szűrővizsgálatok fontossága

Jó tudni
2025. június 22.
0

Megosztás:

Szerencsére az időben feltárt betegségek többsége gyógyítható, illetve megfelelő gondozással tünetmentes állapotban tartható.

Szervezetünkben naponta számtalan „időzített bomba” gyártása indul el. Ezek lehetnek fertőző és nem fertőző betegségek, akut vagy krónikus lefolyásúak, azonnali tünettel, panasszal járók, esetleg sokáig panaszmentesek. Ezért egyáltalán nem mindegy az, hogy a kórállapotok megelőzésében, kialakulásában, illetve tünetmentessé tételében milyen szerepet vállalunk. Egészségünk megőrzésében kulcskérdés immunrendszerünk támogatása, aminek alapja az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a kontrollált stressz-szint éppen úgy, mint a mérsékelt alkoholfogyasztás, a dohányzásmentes életmód, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a védőoltások.

Háromféle eszköz áll rendelkezésünkre annak érdekében, hogy a betegségek és szövődményeik kialakulásának a kockázatát a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük:

legyen az életmódunk egészségtudatos;
figyeljük szervezetünk jelzéseit, végezzük el az előírt önvizsgálatokat;
rendszeresen vegyünk részt a nekünk szóló szűrővizsgálatokon.

Szűrés, kivizsgálás, rizikófaktor – miről is van szó?

Szűrésre panasz- és tünetmentes időszakban kerül sor az életkor, nem, családi anamnézis és egyéb kockázati tényezők függvényében. A szűrések során előre ütemezett menetrend alapján kerülhetnek időben felderítésre a rejtett krónikus, nem fertőző betegségek, illetve azok kórmegelőző állapotai. Az előírt szűrések azért fontosak, mert a krónikus, nem fertőző betegségek legtöbbször tünetmentesen alakulnak ki, és csak előrehaladottabb állapotban okoznak panaszt, látható elváltozást.

Kivizsgálásra olyan panaszok és/vagy tünetek meglétekor kerül sor, amelyeknek indokolt felderíteni az oki hátterét. Ebben az esetben az orvos határozza meg a vizsgálat időbeliségét, a felmerülő betegség sürgőssége és súlyossága alapján.

Rizikófaktornak nevezzük azokat a testi adottságokat, életmódbeli szokásokat, környezeti hatásokat, szociális körülményeket, melyek egy adott betegség kialakulásának esélyét növelik. Számos olyan rizikófaktor van jelen az életünkben, amelyek többsége befolyásolható, míg egy részükre – például az életkorunkra – nincs ráhatásunk.

A krónikus betegségek kezelése – szív-érrendszeri, daganatos, anyagcsere-, légzőszervi és mentális betegségek – gyakran élethosszig tartó gyógyszerszedéssel, és minden esetben életmódbeli teendőkkel is együtt jár. A legtöbb szűrővizsgálat a már említett betegségcsoportok felismerését célozza meg, viszont egyes betegségek felderítése hatékony szűrőeszköz híján nem lehetséges, emiatt különösen fontos az is, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire.