Egyre több családot érint a demencia, mégis későn születik meg a diagnózis

• Jó tudni
• 2026. szeptember 21.
• 0

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka. A kockázat több tényezővel összefügg, a korai felismerés és a megelőzés is fontos lehet.

Magyarországon közel egymillió ember lehet érintett a demenciában betegként vagy hozzátartozóként, miközben a szakemberek szerint az esetek jelentős része megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne. Az Alzheimer-kór világnapja, szeptember 21. alkalmából szakemberek beszéltek a betegség felismeréséről, kockázati tényezőiről és a családokra nehezedő gondozási terhekről.

Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense szerint az Alzheimer-kór az idegrendszer elfajulásos betegsége, és a demencia leggyakoribb oka. A demencia önmagában nem egyetlen betegséget jelent, hanem olyan tünetegyüttest, amelyben a szellemi képességek hanyatlása már a mindennapi életet és az önellátást is nehezíti.

A demencia 70-80 százalékát az Alzheimer-kór okozza. Pontos magyarországi adatok nem állnak rendelkezésre, de becslések szerint a 65 év felettiek körülbelül 10 százaléka, mintegy 200-300 ezer ember szenvedhet a betegségtől. A hozzátartozókat és gondozókat is beleszámítva így közel egymillió ember lehet érintett.

Nem minden feledékenység jelent betegséget

Az emlékezőképesség egészséges embereknél is széles határok között változik. 40-50 éves kor felett természetes módon is romolhat bizonyos információk, például nevek vagy tárgyak helyének felidézése, a memória teljesítményét pedig a fáradtság, a stressz és a szorongás is ronthatja.

Az Alzheimer-kórt a tünetek alapján csak valószínűségi diagnózissal lehet megállapítani, a biztos eredményhez szövettani vizsgálat szükséges. A betegség pontos oka jelenleg nem ismert, kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Ilyen lehet a genetikai hajlam, különösen akkor, ha a családban már előfordult Alzheimer-kór.

A szakirodalom több rizikófaktort is azonosít. Ezek között szerepel a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az elhízás, a szellemi és fizikai aktivitás hiánya, valamint a szociális kapcsolatok beszűkülése.

A betegség progresszív, vagyis idővel romlik, a folyamat sebessége azonban egyénenként jelentősen eltérhet. Van, akinél akár évtizedeken át lassan halad, más esetben néhány év alatt súlyos állapot alakulhat ki.

A megelőzésnek több pontja is lehet

Hidasi Zoltán szerint jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelés az Alzheimer-kór gyógyítására, ezért különösen fontos a minél korábbi felismerés és a kockázati tényezők kezelése. Az egészséges életmód, valamint a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése a szakember szerint az életminőség szempontjából is sokat jelenthet.

A szellemi hanyatlás hátterében ugyanakkor más okok is állhatnak. Hormonális eltérések vagy hiányállapotok, például B12-vitamin-hiány is befolyásolhatják az állapotot, ezért a tünetek megjelenésekor érdemes kivizsgálást kérni. Elsőként a háziorvos felkeresése javasolt, az ő döntése alapján pedig neurológiai vagy pszichiátriai szakellátás következhet.

Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője szerint a demencia kockázatának csökkentésével már fiatalabb korban is érdemes foglalkozni. A megfelelő oktatás és a szellemi aktivitás mellett felnőttkorban az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stressz csökkentése és az alkohol kerülése is szerepet kaphat. Fontos a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség megfelelő kezelése is.

A szakember szerint a nemzetközi felmérések alapján a demencia 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lehet.

Későn ismerik fel, a családok viselik a terhek nagy részét

Az életkor előrehaladtával gyorsan emelkedik a demenciával élők aránya. Melcherné Kázár Ágnes Eszter szerint a 80 év felettiek akár 30-40 százaléka is demens lehet.

Magyarországon ugyanakkor sok esetben későn születik meg a diagnózis. A szakember szerint a betegséget jellemzően már középsúlyos vagy súlyos állapotban ismerik fel.

Középsúlyos demencia esetén a beteg még képes lehet önmagát ellátni minimális segítséggel, de a háztartás vezetéséhez és a pénzügyek intézéséhez már támogatásra szorul. Súlyosabb állapotban a mindennapi önellátás, így a táplálkozás és a tisztálkodás is segítséget igényelhet.

A gondozás jelentős része a családokra hárul. A Feledhetetlen Alapítvány vezetője szerint sok hozzátartozó a munkáját is feladja azért, hogy gondoskodni tudjon beteg családtagjáról, miközben kevés állami segítség áll rendelkezésre.

A szakember szerint Magyarországon nincs átfogó demenciastratégia és demenciaregiszter, ezért első lépésként a demenciát népegészségügyi prioritássá kellene tenni, valamint rendezni kellene a kognitív funkcióvesztéssel élők és az őket otthon gondozó családok helyzetét.

Melcherné Kázár Ágnes Eszter a 2030-ig szóló „Van értELME!” program kapcsán azt mondta, hogy az 2023-ban jelent meg, 2024 márciusában pedig azt közölték, hogy rövidesen a kormány elé kerülhet. Állítása szerint nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmények jelenleg nem ismertek, és az évekkel korábban bejelentett Nemzeti Demencia Programból sem valósult meg eddig semmi.

Forrás: MTI