El nem múló szerelem: élete végéig Radnóti Miklós emlékét ápolta Gyarmati Fanni

A tinédzser szerelemként induló házasság nem volt könnyű. Szegényes körülmények, elvesztett gyermekek, és a politikai, történelmi események is közbeszóltak a komplikált szerelem alakulásában.

El nem múló szerelem

Radnóti Miklós jó tanuló volt, de matematika tantárgyból rosszul teljesített, ami miatt külön tanárhoz kellett járnia. Korrepetitora felesége szintén pedagógus volt, aki lányokat tanított – köztük Gyarmati Fannit. A találkozásra ilyen körülmények közt, 1926 őszén került sor, majd a két fiatal között hamar kialakult a szerelem.

a költőnek bizonyítania kellett, hogy jövendőbeliét képes lesz eltartani. Radnóti Miklós egyetemre is jelentkezett, azonban a numerus clausus törvény értelmében, zsidó származása miatt Szegeden kellett tanulmányait elvégeznie. Az ifjú szerelmesek hétvégente látogatták meg egymást, illetve több száz levelet küldtek egymásnak az évek során.

Végül 1935 augusztusában kötöttek házasságot. Radnóti tanári állást nem kapott, így többnyire Gyarmati Fanni fizetéséből éltek, amit gyorsírás tanításával (édesapja iskolájában) keresett meg. A költő az íráson kívül fordításokat, szerkesztéseket is vállalt. Az 1930-as évek második felében többször elutaztak Párizsba, amit a Baumgarten-díj elnyerése tett lehetővé. A spanyol polgárháború hangulata – a világháború előszele – hatással volt a költőre, és politikai nézeteikre is. Házaséletük nem volt felhőtlen. Nem kívánt terhességek sora érte a házaspárt, majd 1940-ben feltűnt Beck Judit, akivel Radnóti Miklós rövid ideig viszonyt folytatott.

Emberöltőnyi magányban

Életüket tovább nehezítette, hogy a költő többször megkapta a behívót munkaszolgálatra. A kényszermunkából időnként kimenőt kapott, amikor haza tudott látogatni. Végül a Radnóti házaspár 1943-ban megkeresztelkedett, amit már régóta terveztek, és nem menekülésből tették.

A frontvonal közeledtével a németek a koncentrációs táborokból magukkal vitték azokat, akiket tudtak. Hosszú és kegyetlen út volt, a hidegben.

Hamarosan pedig Budapest véres ostroma és hitvese küzdelme vette kezdetét. A harcokat néha nem fegyverrel vívták. A szovjet katonák a lakossággal kegyetlenül bántak, nők ezreit érték atrocitások az egész ország területén – többek között Gyarmati Fannit is.

Miután a háború véget ért, még sokáig élt a remény, hogy a költő életben van. Gyarmati Fanni mindenhol kereste: „egyre jobban félek, semmi megbízható hír, hiába megyek egyik címről a másikra, nem tudnak róla”. 1946 folyamán megtalálták a tömegsírt Abda környékén, ahol Radnótit is beazonosították. Budapesten, tisztességes körülmények között helyezték örök nyugalomba.

Később Gyarmati Fanni egyetemre járt és diplomát szerzett, amelynek köszönhetően a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított. Sosem házasodott újra, éveit visszahúzódva töltötte. Többek között a kiváló pedagógiai munkájáért, valamint férje emlékének gondozásáért és őrzéséért Budapest díszpolgára lett 2005-ben. Néhány évvel később pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.