Koncz Gábor: Gyönyörű életem volt – Karácsonyi emlékek a színészlegendától

Megosztás:

Koncz Gábor júliusban töltötte a 86. életévét. Több mint nyolc évtized után is frissen élnek benne a karácsonyi emlékei. Abban az időben még teljesen másról szólt a szeretet ünnepe. Nem volt fény, csillogás, pompa, mégis boldog volt. A Jókor magazinnak idézte fel a legkedvesebb emlékeit.

– Vidéki gyerek vagyok, ezért a karácsonyt másképp ünnepeltem, mint már az unokáim. Nálunk a karácsonyfadíszek nem csillogó gömbök voltak, hanem anyám a diót aranyszínűre festette, cérnát ragasztottunk rá és úgy akasztottuk fel a fenyőre. Mindig készített mézeskalácsot, azon túl, hogy azt ettük, került bőven a fára is. Nem volt magas a házunk belmagassága. Apám hozott minden évben egy kisebb fenyőfát, nem olyan, mint most a házamban, mert én az unokáimnak 15 méteres fát szoktam hozni. Minden más volt – kezdte a Kossuth és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes művész, a Soproni Petőfi Színház, a Turay Ida Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Míg ma már méregdrága ajándékok kerülnek a karácsonyfa alá, abban az időben bizony sokkal kevesebbel is beérték a gyerekek, mint ahogy ő is.

– Egyik alkalommal apám megígérte, hogy kivisz vadászni. Hatvan centis hó volt, mínusz 24 fokos hideggel, és apám lőtt 15 nyulat. Mondta, hogy „hozzad fiam a furikot”, arra pakoltuk rá az elejtett állatokat, és mindig én vittem el a rokonoknak karácsonyi ajándék gyanánt. Egyik szenteste apám levette a puskáját, és így szólt hozzám: „ez a te karácsonyi ajándékod”. Maga csinálta a töltényeket, és mondta, „ott van a nyúl, jól célozd meg, és lelőttem”. Olyan boldog voltam, karácsony ide, ünnep oda, egy hétig nem aludtam – emlékezett vissza Koncz Gábor.

A színművész nagyon szerette a nyulat, egyik alkalommal édesapja egy gyönyörű csincsillával ajándékozta meg. Ezzel kapcsolatban is van egy emlékezetes története.

– Beraktam a nyúlketrecbe, büszkélkedni akartam vele, elhívtam egy nagyobb srácot, hogy nézze meg, mit kaptam. Reggelre eltűnt az állat, tudtam azonnal, hogy ő lopta el. Nem szóltam apámnak – bár ő 20, én csak 14 éves voltam –, hanem úgy döntöttem, magam intézem el. Volt egy hamis kutyájuk, lehoztam az apám által készített finom kolbászt a nádtetős padlásról, azzal etettem az ebet, így aztán harmadnap már beengedett, és visszaloptam a nyulamat – mesélte mosolyogva a színészlegenda.

„Gyönyörű életem volt”

Koncz Gábor 86 évesen is elképesztő memóriával bír. Mindenre emlékszik. Egy bölcs gondolattal magyarázza ennek okát.

– Az mondják, hogy az ember megöregszik, felejt is, de ez nem igaz. Ami nekem fontos, kristálytisztán emlékszem rá – tette hozzá, mint mondja, bár az egészségi állapota is olyan jó lenne, mint a memóriája.

– Gyönyörű életem volt, de sajnos nem vagyok jól. Nyolcvanéves koromig semmi bajom nem volt. Néhány évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra, ahogy felálltam, belenyilallt a derekamba, szörnyű fájdalmaim voltak. Négy hónappal ezelőtt pedig csípőprotézis beültetésen estem át. Én, aki évtizedeken át mindent magam csináltam, kaszkadőr nélkül. Én lovagoltam, vízisíeltem, síeltem, nem akarom elhinni, hogy ilyen fájdalmaim vannak. Majd’ összeesek, ha 60-70 métert kell gyalogolnom. Úgy tudom végig csinálni a szerepléseket is, ha biztosítják hozzá, hogy le tudjak ülni. Szörnyű! De annyira szeretek élni. Méltósággal megöregedni a legfontosabb képesség – mondta a színészóriás.

Édesanyja receptjeiből főz

Gyermekkorában és mai napig is karácsonykor a tradicionális ételek kerülnek a művész asztalára. Vadászként bizony a főzés tudományát is elsajátította, melyben édesanyjának is nagy szerepe volt.

– Anyám kis cetlikre írta föl nekem mindig a recepteket. Többek között a madártej elkészítése is köztük van, ami a legkedvesebb ételem. Isteni töltött káposztát készített, nálunk gerslivel szokás, azt is imádtam. Mindegyik végére odaírta: „Jó évágyat, kisfiam” – mesélte lapunknak Koncz Gábor.

RECEPT:

Madártej

Hozzávalók:
6 db tojás
7 evőkanál cukor
1 liter tej + a főzéshez
2 csomag vaníliás cukor

Elkészítés:
Kettéválasztjuk a tojásokat. A tojásfehérjékből 1 evőkanál cukorral kemény habot készítünk. Tűzálló edényben tejet forrósítunk, de nem forraljuk fel. A tojásfehérjéből kanállal galuskákat szaggatunk. A forró tejben néhány perc alatt kifőzzük őket, majd leszűrjük és tányérra tesszük. Az 1 liter tejet a vaníliás cukorral felforraljuk. Közben a tojássárgákat 6 evőkanál cukorral jól kikeverjük, majd hozzáadunk egy keveset a langyos tejből, és simára keverjük. A tojássárgás krémet a vaníliás tejhez öntjük, és lassú tűzön addig főzzük, amíg besűrűsödik. Tálba öntjük a vaníliasodót, rárakjuk a kifőtt habgaluskákat, és lehűtjük. Az elkészült madártejet ízlés szerint csokireszelékkel díszíthetjük.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük