Magyarország sereghajtó a vastagbélrákszűrésben
Magyarország az OECD-lista végén áll a vastagbélrákszűrésben, pedig a korai felismerés sok esetben életet menthetne.
A vastagbélrák ma is a világ egyik leggyakoribb daganatos betegsége, miközben azon kevés ráktípus közé tartozik, amelynél a rendszeres szűrés nemcsak a korai felismerést segítheti, hanem bizonyos esetekben még a betegség kialakulását is megelőzheti. Éppen ezért különösen aggasztó, hogy az OECD friss adatai szerint Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel a vastagbélrákszűrésen való részvételben.
Az OECD 2026-os összefoglalója alapján Finnországban a célcsoport közel 74 százaléka vesz részt szűrésen, Hollandiában és az Egyesült Államokban pedig szintén 65–70 százalék körüli arányt mértek. Magyarország ezzel szemben a lista végén található: nálunk mindössze nagyjából 9 százalékos részvételi arányról beszélhetünk. Ez még az európai átlagtól is jelentősen elmarad, hiszen az Európai Unióban átlagosan 44 százalék körüli a részvétel, miközben a szakmai ajánlások szerint legalább 65 százalékos lefedettségre lenne szükség.
A vastagbélrák sokszor megelőzhető lenne
A helyzetet különösen súlyossá teszi, hogy a vastagbélrák sok esetben hosszú évek alatt, jóindulatú polipokból alakul ki. A szűrés során ezek a polipok még a rosszindulatú átalakulás előtt felismerhetők és eltávolíthatók, vagyis a vizsgálat nemcsak diagnosztikai eszköz lehet, hanem valódi megelőzés is.
A korán felfedezett daganat ráadásul általában jóval eredményesebben kezelhető. Ilyenkor a terápiák kevésbé megterhelők, és a túlélési esélyek is lényegesen jobbak. A probléma az, hogy a vastagbélrák sokáig akár teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan csak előrehaladott állapotban fordulnak orvoshoz.
A vastag- és végbélrák az OECD-országokban továbbra is az egyik leggyakoribb daganattípusnak számít. Férfiaknál a harmadik, nőknél pedig a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés. A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy egyre több fiatalabb embert érinthet a betegség, vagyis már nem kizárólag az idősebb korosztály problémájáról van szó.
Az életmód is sokat számíthat
A szakértők szerint a genetikai hajlam mellett az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a vastagbélrák kialakulásában. A kockázatot növelheti többek között az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint a feldolgozott húskészítmények túlzott fogyasztása is.
Ezért a megelőzés nem kizárólag a szűrővizsgálatokról szól. A rendszeres mozgás, a testsúlykontroll és a kiegyensúlyozott étrend szintén fontos szerepet játszhat a kockázat csökkentésében.
Az OECD jelentése szerint több országban már az is felmerült, hogy a szűrést korábban kellene elkezdeni, mert a fiatalabb korosztályok érintettsége is emelkedik. Egyes nemzetközi ajánlások bizonyos kockázati csoportoknál már 45 éves kortól javasolják a rendszeres szűrést.
Magyarországon jelenleg az 50 és 70 év közötti korosztály számára érhető el szervezett vastagbélrákszűrés. Ennek első lépése általában a széklet immunológiai vérvizsgálata, pozitív eredmény esetén pedig vastagbéltükrözés következik.
Sokan még mindig halogatják a vizsgálatot
A szakmai összefoglalók szerint a nem invazív vizsgálatok azért is fontosak, mert növelhetik a részvételi hajlandóságot. Sokan ugyanis tünetmentesen nem érzik sürgetőnek a szűrést, másokat a kellemetlenségtől vagy a vastagbéltükrözéstől való félelem tart vissza.
Pedig bizonyos tüneteket semmiképpen sem szabad félvállról venni. A véres széklet, a tartósan megváltozott székelési szokások, az ismeretlen eredetű hasi fájdalom, a megmagyarázhatatlan fogyás vagy a vashiányos vérszegénység mind olyan jelek lehetnek, amelyekkel érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.
A szakemberek szerint az ellátórendszer fejlesztése is sokat javíthatna a helyzeten. Hollandiában például automatikusan kiküldik a szűrőcsomagokat az érintetteknek, Magyarországon viszont sok esetben még mindig külön igényelni kell a tesztet, és az is számít, hogy az adott háziorvosi praxis részt vesz-e a programban.
Egy kellemetlen vizsgálat vagy egy késői diagnózis?
A vastagbélrák azon kevés daganattípusok közé tartozik, ahol a szűrés valóban életet menthet. Néhány perc kellemetlenség sok esetben éveket jelenthet az életből, mégis rengetegen halogatják vagy teljesen kihagyják a vizsgálatot.
A számok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy ezen a területen Magyarországnak bőven lenne hová fejlődnie.
Forrás: weborvos.hu
- Új stroke-terápia indult Magyarországon, a kecskeméti kórházban alkalmazták először
- Erős hasizmok 60 felett: öt gyakorlat, ami a stabilitást is fejleszti
- Ezt a 4 japán étkezési szokást érdemes lehet ellesni
- Izomépítés 50 felett: ezeket az étrendi szabályokat érdemes betartani
- Nem csak a mozgás és az étrend számít: az alvás is fontos lehet
- Nem tudja, mit mondjon a 112-nek? Újraélesztésnél ez a legfontosabb
2026. szeptember 28.
A lakóhelyünk is befolyásolhatja a demencia kockázatát
2026. szeptember 28.
Pulzusmérés és természetjárás: különleges tanösvény nyílt Tatabányán
2026. szeptember 27.
14 kevésbé ismert tényező, amely növelheti a demencia kockázatát
2026. szeptember 26.
Nem tudja, mit mondjon a 112-nek? Újraélesztésnél ez a legfontosabb
2026. szeptember 25.
Nem csak a mozgás és az étrend számít: az alvás is fontos lehet
2026. szeptember 25.