Néphagyományokkal a gyerekek fejlődéséért
Élményszerű, életre nevelő oktatás zajlik a mintegy húsz éve alapított gödi Búzaszem Iskolában, amelynek tanulói a nyolcadik osztályig mobilt, tabletet sem használnak - derült ki Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásából.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban a gödi Búzaszem Iskola alapítójával, igazgatójával, Horváth Szilárddal beszélgetett arról, hogy az intézményben miként fejlesztik a gyerekeket népdalok, a -táncok és -mesék, valamint népi kézműves foglalkozások segítségével a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően.
Áder János felidézte, hogy húsz esztendeje alig hét gyerekkel indult a katolikus egyház által működtetett iskola, de ma már előfordul a négyszeres túljelentkezés is az intézménybe. Hozzáfűzte: mindez annak köszönhető, hogy a szülők, a pedagógusok és gyerekek igazi közösségként működnek, s az organikus pedagógia elve mentén folyik az oktatás.
Horváth Szilárd elmondta: céljuk, hogy megtalálják minden egyes gyerekben a tehetséget, „az eszményt, ami felé megy, amit a Jóisten belé tett”.
Az alapító beszámolt arról, hogy
az iskolában a gyerekek óráinak harmada művészeti, azon belül leginkább népművészeti, ami nemcsak az érzelmi intelligencia fejlesztésében, hanem azért is fontos, mert így a nemzeti identitásban erős gyerekek kerülnek ki az iskolából. Aki zenél és táncol, mindenben jobb lesz, még matematikában és szövegértésben is, ezt kutatások igazolják, a nemzeti identitás megőrzéséhez, erősítéséhez pedig érdemes visszanyúlni eleinkhez
– hívta fel a figyelmet.
A korábbi köztársasági elnök szóba hozott egy bostoni kutatást, amely szerint a gyerekek nagy mértékű képernyőhasználata leépíti a személyiséget, türelmetlenebbé, agresszívabbá teszi a diákokat és csökkenti az agykapacitást.
Ennek kapcsán Horváth Szilárd arról is szólt, hogy a Búzaszem Iskolában a nyolcadik osztály első félévéig – a szülőkkel való megállapodás eredményeként – nem kapnak a gyerekek „szórakoztató központokat” a kezükbe, azaz nem használnak okostelefont és tabletet. „Virágoznak a kapcsolatok a családban és a gyerekek között is” – hívta fel a figyelmet a képernyőzés késleltetésének hasznára, hozzátéve: a siker elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés nélkül.
Horváth Szilárd rámutatott ugyanakkor, hogy
a módszereiktől nem állnak teljesen távol a digitális világ dolgai, hiszen az algoritmikus gondolkodásra való tanítás az oktatás részét képezi. A Rubik-kocka, csipkeverés, táblajátékok mindezt fejlesztik, mondta, kitérve arra, hogy ötödik osztály környékén persze a gépekhez is odaengedik a diákokat, de felügyelet alatt zajlik a digitális oktatás, nem a szabad készülékhasználat biztosítása a cél.
- „A bizalom az, ami a Gondosóra sikerét is segíti” – interjú Dr. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével
- Amikor a gyomrod pihenni kér: gyomorkímélő zöldségleves
- Ideális vérnyomás életkor szerint – ezt mondja egy kardiológus
- Hosszú vagy rövid séta? Egy friss kutatás meglepő választ ad
- Aktív elmék, boldog évek – így segíti az időseket a Civilút
- Évekkel korábban jelezhetik a demenciát ezek a depressziós tünetek
2026. január 10.
Nem a szőr a hibás – Így ismerheted fel a kisállat-allergia tüneteit
2026. január 10.
A túl sok víz is árthat? Erre kevesen gondolnak
2026. január 9.
Öt filléres szokás, amivel nap mint nap védheted a szíved
2026. január 9.
Kávé: árt vagy véd? Meglepő egészségügyi hatások
2026. január 8.