Túlélési tippek parlagfű-allergiában szenvedőknek

Megosztás:

Kritikus pontjához érkeztünk az évnek, legalábbis ami az allergiásokat illeti. A parlagfű-allergia szezonjában járunk, és ez egészen az első fagyokig velünk lehet. Hogyan élhetjük túl ezt az időszakot?

Erről dr. Frank Emil, a Kecskeméti Tüdőgondozó Intézet vezető főorvosa nyilatkozott a Rádió 1 Gong Téma című műsorában. A főorvos a parlagfű-allergia előtt először általánosságban magáról az allergiáról mesélt.

Már időszámításunk előtt is jellemző volt az allergia jelenléte

A főorvos több érdekességet is elárult, például azt, hogy feljegyzések szerint időszámításunk előtt 3200-ban Menesz fáraó Egyiptomban darázscsípés okozta anafilaxiás sokkban halt meg. III. Richárd pedig eperallergiában szenvedett.

– A szénanáthát már az 1800-as években leírták, azóta folynak kutatások az allergia területén – tette hozzá dr. Frank Emil.

A kecskeméti tüdőgondozó főorvos az allergia kialakulásáról is beszélt.

– Genetikai igazolása nincs annak, hogy ezt lehet örökölni. Széleskörű vizsgálatok, kutatások folynak ebben a témában, de ezek azt azért kimutatták, hogy az atópiás hajlamot lehet örökölni. Tehát annál a családnál, ahol mind a két szülő atópiás és szénanáthába szenved, nagy eséllyel a gyermeknél is ez lesz a helyzet, de nem biztos – mondta dr. Frank Emil.

A környezet miatt sok az allergiás beteg?

Dr. Frank Emil saját véleménye szerint a környezet okozza azt, hogy ennyi allergiás beteg van.

– Azért gondolom ezt, mert a mi genetikai felépítésünk az utolsó 200 évben nem változott, viszont a környezetünk nagy mértékben igen – hangsúlyozta a főorvos.

Mikor alakulhat ki a parlagfű-allergia?

Rossz hírrel szolgált ezzel kapcsolatban a kecskeméti főorvos, ugyanis az allergia bármikor kialakulhat. A leggyakoribb az, amikor fiatal felnőtt korban alakul ki, de gyerekkorban és 60 évesen is előfordulhat ez. Gyerekként viszont nem az asztmás tünetek, hanem inkább a bőrtünetek jellemzők.

A pollenszezon három részből áll az évben:

  • Korai szakasz, február-március környékétől a mogyoró, nyírfa, fűzfa pollenje miatt
  • Nyári szezonban a fűfélék, gabonafélék miatt
  • Illetve a legsúlyosabb szakasz a parlagfű június végétől egészen az első fagyokig

Dr. Frank Emil elmondta azt is, hogy a szénanátha igazi veszélye az, hogy ebből alakulhat ki az asztma.

– Szénanáthában nem lehet meghalni, asztmás rohamban viszont igen – fűzte hozzá az orvos.

Forrás: BAON

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük