Vigyázat, újabb SMS-csalások

Gárdonyban egy nyugdíjas asszony rossz álomként élte át a digitális világ egyik leggyakoribb csalását: egy idegen a lányának adta ki magát, és ezzel 550 ezer forintot csalt ki tőle. A trükk egyszerű, mégis sokakat megtéveszt – különösen az idősebb korosztályt. Az „új telefonszámos” WhatsApp-sms-csalás már számtalanszor ütött rajta a magyar lakosságon, és sajnos ezúttal is sikerrel járt.

Az sms-csalás és a bizalom ára: 550 ezer forint

„Szia, anya, az alábbi az új számom, tudsz nekem írni WhatsApp-on?” – állt az SMS-ben, ami elindított egy tragikus eseménysort. A gyanútlan nő nem sejtette, hogy nem külföldön élő lányával, hanem egy ismeretlen csalóval beszél. Az ál-lány pénzügyi bajra hivatkozott, és sürgette az utalást. Mire az anya észbe kapott, már késő volt: több mint félmillió forintot utalt át egy idegen számlára. A csaló ezután eltűnt.

A valódi lánya csak később, a megszokott csatornán jelentkezett – és döbbenten hallotta, mi történt.

Az online csalások új aranykora

A gárdonyi eset sajnos nem egyedi. Az online csalások újabb hulláma dübörög hazánkban. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) friss figyelmeztetése szerint célkeresztben vannak a Netflix-előfizetők, WizzAir-utasok, Google-felhasználók és MBH Bank-ügyfelek is.

A módszer ismert, mégis hatásos: magyar nyelvű, de sokszor hibás karakterű (pl. ékezet nélküli) üzenetek, amelyek hamis weboldalakra irányítanak. Ott az áldozat saját kezűleg adja meg az adatait – ezután már könnyű dolga van a csalóknak.

Az NKFH szerint a hazai családok évente közel nyolcmilliárd forint kárt szenvednek el a kiberbűnözés miatt.

Varga Mihály öt csapása – így védene meg minket a jegybank

A növekvő számú támadások miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég öt pontból álló intézkedéscsomagot jelentett be, hogy gátat szabjon a pénzügyi kibercsalásoknak:

1. Központi MI-alapú szűrőrendszer: júliustól mesterséges intelligencia figyeli a banki tranzakciókat, azonnal riasztva, ha gyanús tevékenységet érzékel.
2. Banki felelősség növelése: az MNB elvárja, hogy a bankok gyorsabban és hatékonyabban lépjenek fel a visszaélések ellen.
3. Célzott ellenőrzések: az MNB vizsgálni fogja, hogy a pénzintézetek tényleg betartják-e az előírásokat.
4. Törvénymódosítás: a javaslat szerint a bankokat kártérítési felelősség terhelné, ha nem védik meg kellően az ügyfeleiket.
5. Tájékoztató kampány: a lakosság tudatosságát célzó kommunikációval is próbálják csökkenteni az áldozatok számát.

Mit tehetünk mi magunk?

A hatóságok és bankok lépései fontosak – de az első védelmi vonal mi magunk vagyunk. Íme néhány praktikus tanács:

• Ne dőljünk be ismeretlen számról érkező személyes üzeneteknek – még ha ismerősnek tűnnek is!
• Ellenőrizzük másik csatornán (pl. telefonon), ha valaki pénzt kér!
• Soha ne kattintsunk gyanús linkekre – különösen ha azok banki vagy szolgáltatói oldalaknak tűnnek!
• Figyelmeztessük idősebb rokonainkat – az ő védelmük különösen fontos.
• Gyanús esetekben azonnal forduljunk a rendőrséghez!

A digitális jóhiszeműség ára

A gárdonyi asszony története sokak számára ismerős lehet – és épp ezért fontos tanulság: a bizalom érték, de nem lehet vak. A csalók nem rendszereket törnek fel, hanem embereket vernek át. Ez ellen csak egyfajta védelem működik: tudatosság.

Ne hagyjuk, hogy a digitális világ veszélyes útvesztőjében egyedül maradjunk. Beszéljünk róla – és védjük meg magunkat, családtagjainkat!

Forrás: ZAOL