A kevesebb mozgás kognitív hanyatlásra is utalhat
A kutatás szerint a kevesebb mozgás nem mindig az öregedés természetes velejárója, hanem a kognitív hanyatlás egyik korai jele is lehet.
A rendszeres mozgásról régóta ismert, hogy jótékony hatással van az agy működésére, egy friss kutatás azonban egy kevésbé ismert összefüggésre is rámutatott. Nemcsak a testmozgás segítheti az agy egészségét, hanem az agy állapota is befolyásolhatja, mennyire maradunk aktívak idősebb korban.
Az orvosok évek óta javasolják a sétát, az úszást és más kíméletes mozgásformákat az idősebb korosztály számára. Ezek nemcsak a fizikai állapot megőrzését segíthetik, hanem az agyműködésre is kedvezően hathatnak. A kutatók most azt vizsgálták, vajon a memória és a gondolkodási képességek romlása hozzájárulhat-e ahhoz, hogy valaki idővel egyre kevesebbet mozogjon.
17 éven át követték a résztvevőket
A kutatásban 2529, 50 év feletti, az Egyesült Királyságban élő felnőtt vett részt. A vizsgálat különlegessége, hogy 17 éven keresztül követték nyomon a résztvevők memóriájának és verbális fluenciájának alakulását. Ez utóbbi azt mutatja meg, milyen könnyen képes valaki előhívni és megnevezni a megfelelő szavakat.
A memória vizsgálatához azonnali és késleltetett szófelidézési feladatokat alkalmaztak, míg a verbális fluenciát azzal mérték, hogy a résztvevőknek meghatározott idő alatt minél több állat nevét kellett felsorolniuk. Az évek során kirajzolódott, kinél maradt stabil a kognitív teljesítmény, kinél javult enyhén, és kinél mutatott fokozatos romlást.
Miután ezt meghatározták, a kutatók a fizikai aktivitást is részletesen felmérték. A résztvevők nyolc napon keresztül, napi 24 órában gyorsulásmérőt viseltek, amely pontos képet adott arról, mennyi időt töltöttek könnyű, illetve közepes vagy intenzív mozgással, valamint ülő tevékenységekkel és alvással.
A memória romlása együtt járt a kevesebb mozgással
Az eredmények szerint egyértelmű kapcsolat mutatkozott a hosszú távú kognitív egészség és a későbbi fizikai aktivitás között.
Azok, akiknél a memória a 17 év alatt nagyobb mértékben romlott, idősebb korukban kevesebb időt töltöttek mozgással. Átlagosan heti 1,6 órával kevesebb könnyű fizikai aktivitást végeztek, mint azok, akiknek memóriája stabil maradt vagy javult.
A különbség a 70 év feletti résztvevőknél még látványosabb volt. Ebben a korcsoportban a kedvezőtlenebb memória-pályát mutató emberek heti 2,3 órával kevesebb könnyű mozgást végeztek.
A kutatók arra is felfigyeltek, hogy a memória gyorsabb hanyatlása együtt járt az ülő életmód növekedésével. Az érintettek több időt töltöttek ülve vagy fekve, miközben a közepes vagy intenzív mozgás mennyiségében, illetve az alvás hosszában már nem találtak jelentős különbségeket.
Nem minden a fizikai állapoton múlik
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy ha egy idősebb ember egyre kevesebbet mozog, annak nem feltétlenül kizárólag fizikai okai vannak.
Sokan ilyenkor automatikusan ízületi fájdalomra, izomgyengeségre vagy csökkenő állóképességre gondolnak. A vizsgálat azonban arra utal, hogy a háttérben a memória és más kognitív funkciók romlása is szerepet játszhat.
A mindennapi aktivitás fenntartásához ugyanis nemcsak izomerőre van szükség. Ahhoz, hogy valaki megtervezze a napi feladatait, elinduljon sétálni vagy rendszeresen végezze megszokott tevékenységeit, jó memória, megfelelő szervezőkészség és mentális rugalmasság is kell.
Érdemes az eredményeket óvatosan értelmezni
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálatnak vannak korlátai. A résztvevők túlnyomó többsége fehér bőrű volt, ezért az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók minden népességcsoportra. Emellett bár számos tényezőt figyelembe vettek az elemzés során, más, nem vizsgált körülmények hatását sem lehet teljesen kizárni.
A gyorsulásmérők ugyan jóval pontosabb képet adnak a mozgásról, mint az önbevalláson alapuló kérdőívek, de például nem minden esetben tudják egyértelműen elkülöníteni az alvást a hosszabb ideig tartó mozdulatlan pihenéstől.
Mindezek ellenére a kutatás fontos üzenetet hordoz: ha egy idősebb ember mozgása látványosan csökken, érdemes nemcsak a fizikai állapotára, hanem a kognitív egészségére is figyelni. A memória és a gondolkodási képességek változásai ugyanis már a mindennapi aktivitásban is megmutatkozhatnak.
Forrás: hazipatika.com
- Új stroke-terápia indult Magyarországon, a kecskeméti kórházban alkalmazták először
- 14 kevésbé ismert tényező, amely növelheti a demencia kockázatát
- Nem tudja, mit mondjon a 112-nek? Újraélesztésnél ez a legfontosabb
- Izomépítés 50 felett: ezeket az étrendi szabályokat érdemes betartani
- Egyszerű és pénztárcabarát reggeli, amely a szív egészségét is támogathatja
- Nem csak a mozgás és az étrend számít: az alvás is fontos lehet
2026. október 3.
Húzódik, viszket, érdes? Így változik a bőrünk az évek múlásával
2026. október 2.
A gyakori vizelés nem mindig az öregedés természetes velejárója
2026. október 2.
Három hónap alatt is jelentkezhetnek a mozgás szellemi előnyei
2026. október 1.
Egy marék is sokat számíthat: hét magnéziumban gazdag nassolnivaló
2026. október 1.
Időseket csapott be a házaló
2026. szeptember 30.