A Parkinson-kór korai felismerése

• Jó tudni
• 2025. január 28.
• 0

A remegés és a lassú mozgás a legismertebb tünetei a kórnak, de több is van. De ennél kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre.

Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa éppen ezekre a tünetekre és a korai felismerésre épülő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet a hazipatika.com cikkében.

A Parkinson-kór az idegrendszer krónikus megbetegedése, és jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. A kór kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is meghúzódnak.

A betegség megértéshez tudni érdemes, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges esetben ez egy zavartalan folyamat, de a Parkinson-kóros betegeknél csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése.

Érdekes adalék, hogy az első tünetek csak a dopamintermelő sejtek számának felére való csökkenése után jelennek meg – tehát meglehetősen sokáig jól tud működni a rendszer a tartalékokból is. A legjellegzetesebb tünetek a mozgásszegénység, az izommerevség, a végtagremegés, és az egyensúly megőrzésének nehézsége. Azonban nem csak ezek az úgynevezett motoros tünetek jellemzik a Parkinson-kórt, hanem a nem-motoros tünetek is, amelyek még korábban is kialakulhatnak, mint az előzőek.

A Parkinson-kór tünetei

Remegés (tremor)

A legismertebb tünet talán a remegés, ami eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor mindkét oldalon megjelenhet, felerősödhet.

Lelassult mozdulatok

A mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, és ez nem csak a járásra, de a felállás, a fordulásra, de még akár a pislogásra is vonatkozik. A járás meglassulása, csoszogó jellegűvé válása sokszor az első, szembetűnő tünet.

Hajlott testtartás

Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.

Romló egyensúlyérzék

A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az esések.

Arckifejezés megváltozása

A Parkinson-kór miatt az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig „csupán” a komplex izommozgásuk akadályozott.

A hang változásai

Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha monotonabb, elmosódottabb lenne a beszéd.

Gyengülő szaglás

A szaglás képességének csökkenését hyposmiának, elvesztését anosmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok döntő részét érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.

Alvászavarok

A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást, alvás közbeni akaratlan mozgásokat.

Székrekedés

Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás, emiatt székrekedés jelentkezik.

A kézírás változása

A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.

Pszichés tünetek

A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése.

A Parkinson-kór sajnos egyelőre nem gyógyítható, de számos gyógyszeres és egyéb lehetőség van az állapotromlás lassítására.