Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
A Svéd Akadémia a díjat „látnoki erejű életművéért” ítélte oda Krasznahorkai Lászlónak, amely – mint fogalmaztak – az apokaliptikus korok közepette is a művészet erejét hirdeti. A bejelentés előtt Mats Malm, az Akadémia titkára telefonon is beszélt a Frankfurtban tartózkodó íróval.
Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson méltatásában Krasznahorkai életművének több kiemelkedő regényét és elbeszéléskötetét emelte ki. Felidézte, hogy az író Gyulán született, és első regényében, a Sátántangóban ennek a dél-alföldi, határ menti vidéknek a világát idézte meg. A mű 1985-ös megjelenésekor irodalmi szenzációvá vált, majd 1994-ben Tarr Béla rendezésében világhírű film is készült belőle.
Második regénye, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová egy vándorcirkusz érkezik. A mű megjelenése után Susan Sontag „az apokalipszis mesterének” nevezte az írót. Krasznahorkai álomszerű jelenetekkel és groteszk figurákkal mutatja be a rend és a káosz örök küzdelmét – fogalmazott Olsson.
A Háború és háború című regény főhőse, Korin György New Yorkba utazik, hogy megismertesse a világgal az archívumban felfedezett titokzatos eposzt. Olsson szerint Krasznahorkai prózáját a hosszú, hömpölygő, szinte írásjeleket nélkülöző mondatok teszik különlegessé – ez mára a szerző védjegyévé vált.
A Báró Wenckheim hazatér (2016) középpontjában a hazatérés motívuma áll. A műben egy szerencsejáték-függő, reménytelenül szerelmes báró tér vissza Argentínából Magyarországra, ahol groteszk, komikus és mégis szívszorító jelenetekben bontakozik ki a történet.
Olsson szerint az életműhöz szorosan kapcsolódik a Herscht 07769 (2021) is, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott” az erőszak és a szépség különös kapcsolatáról. A regényt sokan a kortárs német irodalom egyik legfontosabb alkotásának tartják.

1905 Lénárd Fülöp; 1914 Bárány Róbert; 1925 Zsigmondy Richárd; 1937 Szent-Györgyi Albert; 1943 Hevesy György; 1961 Békésy György; 1963 Wigner Jenő*; 1971 Gábor Dénes; 1986 Polányi János*; 1986 Wiesel, Elie; 1994 Oláh György; 1994 Harsányi János*; 2002 Kertész Imre; 2004 Herskó Ferenc*; 2023 Karikó Katalin*, Krausz Ferenc * megosztva
Krasznahorkait az abszurd és groteszk közép-európai hagyomány nagy epikus írójaként jellemezte, aki Kafkától és Thomas Bernhardtól örökölt formanyelvet egyesít keleti hatásokkal. Utóbbiak több, Ázsiában tett utazása során születtek meg benne.
E keleti inspirációk nyomait viseli az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) is, amely Kiotóban játszódik, valamint a Seiobo járt odalent (2008), amely tizenhét, Fibonacci-sorozat szerint rendezett novellában vizsgálja a szépség és a művészet szerepét a mulandóság világában.
A Nobel-bizottság szerint Krasznahorkai legfontosabb alkotásai közé tartozik még az Aprómunka egy palotáért (2018) és a Bejárás mások őrületébe (2020), amelyek Manhattanben játszódnak, és Herman Melville szellemiségét idézik meg.
A 71 éves író az elismeréssel 11 millió svéd koronát, azaz mintegy 388 millió forintot kap. A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Nobel-bejelentések hete a Nobel-békedíj nyertesének kihirdetésével folytatódik, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 13-án hozzák nyilvánosságra.
Forrás: MTI
- Nem törvényszerű az izomerő csökkenése – így tehetünk ellene
- A fogmosás többet számít, mint hinnénk – komoly betegségekkel is összefügg
- 7 szuperélelmiszer, amit az orvos minden napra ajánl
- A csontritkulás első jelei: nem fáj, mégis árulkodik
- Nem csak érzékenység: ezért fázósabbak az idősebbek
- Több van benne, mint gondolnánk: mit tud a piros retek?
2026. április 16.
Kollagén: tényleg szükséged van rá, vagy csak jól hangzik?
2026. április 16.
Így beszéljünk a demenciáról a gyerekekkel
2026. április 16.
Meglepő kísérlet mutatta meg, hogyan növeli a búzaliszt a testsúlyt
2026. április 15.
A savanyú káposzta rejtett ereje: így hat a testedre
2026. április 15.
Ősi recept, modern érdeklődés – indiai csodafűszer
2026. április 15.