Szenior Akadémia – fókuszban a hematológia

• Jó hírek, Jó tudni
• 2025. május 14.
• 0

A Szenior Akadémia tizenkettedik évadának záró előadását dr. Kovács Gábor, a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegének professzora tartotta.

Prezentációjában a gyermekhematológia előtt álló legújabb lehetőségekről és kihívásokról beszélt. Dr. Kovács Gábor előadásában kiemelte, hogy a gyermekkori leukémia az esetek 80-90 százalékában mára gyógyíthatóvá vált, miközben 40-50 évvel ezelőtt szinte minden leukémiás gyereket elveszítettek. A gyerekkori daganatos megbetegedések között ez a leggyakoribb: az évente mintegy 250 új gyerekkori daganatos megbetegedés 30 százalékát a leukémia okozza – ismertette.

A professzor a szakemberek előtt álló kihívások között említette a kezelés toxikusságát, mint fogalmazott, a cél a mellékhatások csökkentése a jó eredmények megtartása mellett. A sejtosztódást gátló szerek azonban nemcsak a tumorsejtekre hatnak, hanem az egészséges sejtekre is, ezért a heveny mellékhatások mellett a kései mellékhatásokkal is számolni kell – mondta el, kiemelve, nemcsak az számít, hogy hány gyerek gyógyul meg, hanem az is, hogy később is minél teljesebb életet élhessenek. Az új immunterápiák, célzott kezelések közül bemutatott néhány példát, amelyekkel ezekhez a célokhoz közelebb kerülhetnek.

Dr. Kovács Gábor beszélt az áramlási citometria szerepéről, a minimális maradék betegség meghatározásáról, valamint az egyénre szabott kezelésről, amely egy adott beteg adott daganattípusára a leghatékonyabb és legkisebb akut és késői mellékhatással járó kezelési protokoll összeállítását jelenti. Az előadásban szó esett még a gyógyszerszint-vizsgálatokról, gyógyszergenetikai eredményekről, azaz a gyógyszerek anyagcseréjét befolyásoló genetikai tényezőkről, és in vitro gyógyszerrezisztencia vizsgálatokról, valamint a csontvelő-átültetésről is. Ezzel kapcsolatban dr. Kovács Gábor úgy fogalmazott, az eljárás lényege, hogy „kicserélik” a beteg immunrendszerét, aminek köszönhetően nagyobb adagú kemoterápia adása is lehetővé válik, és így nagyobb daganatölő hatás érhető el. Ugyanakkor ma már csak meghatározott esetekben használják ezt az eljárást, mert vannak hatékonyabb eljárások is – emelte ki. Dr. Kovács Gábor a legújabb terápiák között bemutatta a molekuláris „rendőrségi bilincsként” működő immunterápiát is, ami segít a daganatot elpusztító T-sejtnek összekapcsolódni a daganatsejttel – mint fogalmazott, ez óriási áttörést jelentett a leukémiás betegek gyógyításában. Végül kitért a CAR-T terápiára, amely a beteg saját immunrendszerét „fegyverzi fel” az adott daganattípussal való megküzdésre.