Bizonytalan járás, szaglásvesztés, alvászavar – a demencia korai jelei is lehetnek

• Jó tudni
• 2026. július 31.
• 0

A demencia nemcsak memóriazavarral, hanem testi tünetekkel is kezdődhet. Mutatjuk, mely jelekre érdemes odafigyelni.

Sokan úgy gondolják, hogy a demencia első jele kizárólag a memória romlása, pedig a betegség gyakran jóval összetettebb tünetekkel indul. A gondolkodás és az emlékezet változásai mellett a mozgás, az érzékelés, az alvás vagy akár a nyelés is megváltozhat, sokszor már azelőtt, hogy a komolyabb szellemi hanyatlás egyértelművé válna.

A szakemberek szerint a korai felismerés különösen fontos, mert bár a demencia jelenleg nem gyógyítható, az időben felállított diagnózis segíthet a megfelelő kezelés megkezdésében, az életminőség megőrzésében és a jövő megtervezésében.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy az időnkénti feledékenység önmagában még nem jelent demenciát. Az életkor előrehaladtával természetes, hogy néha nehezebben jut eszünkbe egy név vagy elfelejtjük, hová tettük a kulcsunkat. A kivizsgálás akkor válik indokolttá, ha a memória- vagy gondolkodási problémák már a mindennapi életet is befolyásolják.

Hat testi jel, amelyre érdemes odafigyelni

A demenciát legtöbben a memóriazavarokkal azonosítják, pedig a szervezet több más módon is jelezheti, hogy valami nincs rendben.

Bizonytalanná válhat a járás és romolhat az egyensúly. A járás összehangolt működéséhez az agynak egyszerre kell feldolgoznia a látásból, az izmokból és az egyensúlyérzékelésből érkező információkat. Ha ez a folyamat zavart szenved, gyakoribbá válhatnak a megbotlások vagy az elesések. Ez önmagában természetesen még nem bizonyítja a demenciát, de más tünetekkel együtt már indokolhatja a kivizsgálást.

Megváltozhat a testtartás, lelassulhatnak a mozdulatok. Egyes demenciatípusok, például a Lewy-testes demencia vagy a Parkinson-kórhoz társuló demencia esetén gyakori a görnyedtebb testtartás, a kisebb léptekkel járás vagy a mozgás fokozatos lassulása.

Romolhat a szaglás és az ízérzékelés. Ha a szagláscsökkenés mögött nem áll más magyarázható ok, például fertőzés vagy arcüregprobléma, az bizonyos esetekben a demencia korai figyelmeztető jele is lehet. Sokszor a családtagok veszik észre először, hogy az érintett már nem érzékeli a korábban jól felismerhető szagokat.

Nyelési nehézségek is kialakulhatnak. A betegség előrehaladtával romolhat a nyelés összehangoltsága, ami növelheti a félrenyelés és az úgynevezett aspirációs tüdőgyulladás kockázatát. A gyakori köhögés vagy ismétlődő félrenyelés ezért mindig orvosi kivizsgálást igényel.

Hólyag- és bélműködési panaszok is megjelenhetnek. A későbbi stádiumokban előfordulhatnak vizelettartási problémák, míg egyes betegségtípusoknál a makacs székrekedés akár évekkel a memóriazavar előtt is jelentkezhet.

Az alvás közbeni viselkedés is megváltozhat. Ha valaki rendszeresen beszél, kiabál vagy ütő-rúgó mozdulatokat tesz álmában, az úgynevezett REM-alvási viselkedészavar állhat a háttérben. Kutatások szerint ez több neurodegeneratív betegség, köztük a Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia korai figyelmeztető jele lehet.

Miért fontos a korai kivizsgálás?

Bár a demenciára jelenleg nem létezik végleges gyógymód, az elmúlt években jelentősen fejlődtek a diagnosztikai lehetőségek. Egyre több vizsgálat képes már korán felismerni az agyban zajló elváltozásokat, így a kezelés és az állapotromlás lassítását célzó beavatkozások is hamarabb elkezdhetők.

A korai diagnózis azért is fontos, mert az érintett még aktívan részt vehet a saját jövőjével kapcsolatos döntések meghozatalában, legyen szó az egészségügyi ellátásról, a pénzügyekről vagy a későbbi életkörülmények megtervezéséről.

Az életmód is sokat számíthat

A szakemberek szerint nincs biztos módszer a demencia megelőzésére, ugyanakkor több olyan tényező is ismert, amely csökkentheti a kockázatot.

A rendszeres testmozgás, a zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, halban, olívaolajban és olajos magvakban gazdag MIND étrend, az aktív társas élet, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az alvási apnoe és a hallásromlás megfelelő kezelése egyaránt hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez.

Az utóbbi évek kutatásai szerint a kezeletlen halláscsökkenés is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát, ezért a hallásromlást sem érdemes félvállról venni.

Nem minden memóriazavar jelent demenciát

Fontos hangsúlyozni, hogy a memória romlása mögött számos más, jól kezelhető állapot is állhat. Ilyen lehet például a depresszió, a pajzsmirigybetegség, a B12-vitamin-hiány, egyes gyógyszerek mellékhatása vagy az alváshiány.

Éppen ezért ha a memória, a viselkedés vagy a mozgás tartósan megváltozik, és a tünetek a mindennapi életet is befolyásolják, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A korai kivizsgálás nemcsak a demencia felismerése miatt fontos, hanem azért is, mert sok esetben olyan problémára derülhet fény, amely megfelelő kezeléssel javítható.

Forrás: egeszsegkalauz.hu