Hogyan kell kérni a nyugdíj újraszámítását?

• Egyéb
• 2025. január 31.
• 0

Mivel már biztosnak látszik, hogy a 2025-ös valorizációs számok magasabbak lesznek a tavalyiaknál, sokakban felmerül a kérdés, kérhetik-e nyugdíjuk újraszámíttatását az új értékekkel?

A 2025-ben alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-esek. A pontos értékeket márciusban, legkésőbb április elején szokták kihirdetni.  Tudni kell, hogy a lehetőség nem mindenki számára érhető el, néhány speciális esetet kivéve.

Milyen esetekben nem kérhető a nyugdíj újraszámítása?

Valorizációs szorzók növekedése miatt: A nyugdíj összege nem számíttatható újra azért, mert a nyugdíj megállapításának éve óta nőttek a valorizációs szorzók. Ez a probléma csak a nyugdíj igénylésének gondos időzítésével kezelhető, de ennek korlátai vannak, mivel a nyugdíjigénylés nem halasztható végtelenségig.

Nők 40-nél a nyugdíjkorhatár betöltése: A nyugdíj nem számítható újra a nyugdíjkorhatár elérésekor, mivel a Nők 40 nyugdíj eleve teljes összegű, nem vonnak le belőle semmit, mert az érintett évekkel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonul vissza.

Közszférában szünetelő nyugdíj újraindulásakor: Nem kérhető a nyugdíj újraszámítása akkor sem, ha a közszférában szünetelő nyugdíj folyósítása újraindul a dolgozó nyugdíjas közalkalmazotti vagy közszolgálati jellegű jogviszonya megszűnése után. Ennek az az oka, hogy a dolgozó a nyugdíj szüneteltetése alatt is nyugdíjasnak minősül, és a szünetelő nyugdíj melletti munkával nem szerezhető további szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset – foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru.hu alapítója.

Mikor kérhető a nyugdíj újraszámítása?

Erre csak egy viszonylag szűk kör jogosult. Például akik korhatár előtti ellátásban részesültek és az alatt legalább 365 nap szolgálati időt szereztek, azok a nyugdíjkorhatár betöltésétől kérhetik a nyugdíj újraszámítását.

A korhatár előtti ellátás esetében fontos azt megérteni, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen lehetett a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba menni. Ilyen volt pl. a hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíj vagy a hivatásos szolgálati jogviszony alapján a szolgálati nyugdíj. Ezeket az ellátásokat azután 2012-től korhatár előtti ellátásként kapták tovább az érintettek, amíg el nem érték a nyugdíj korhatárt.

Egy másik eset: Ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltésekor rögzített nyugdíjat kért, de tovább dolgozott, választhat a rögzített nyugdíj és a későbbi, új számítású nyugdíj között. Ez akkor lehetséges, ha a rögzítés után legalább 365 nap új szolgálati időt szerzett. A tényleges nyugdíj kiszámítását általában a magasabb nettó keresetek és a valorizáció kedvezőbb hatása miatt célszerű választani.

Egyéb esetek

Ha valaki rokkantsági ellátásban részesül és betölti a nyugdíjkorhatárát, dönthet úgy, hogy nem igényli az öregségi nyugdíjat, hanem a rokkantsági ellátását folyósítását kéri továbbra. Célszerűbb azonban, ha a rokkantsági ellátásban részesülők a nyugdíjat választják, hiszen annak összege általában magasabb, mint a rokkantsági ellátásé.

A nyugdíj akkor is újraszámítható, ha egy vállalkozó rendezi a korábbi járuléktartozását, illetve utóbb fölmerült tények vagy a hatóság jogszabálysértése miatt a nyugdíjat újra kell számítani. Ha valaki korábban nem fizette meg a nyugdíjjárulékot (pl. egyéni vagy társas vállalkozóként), az emiatt kimaradt szolgálati idő nem számítható bele a nyugdíjba. Tartozása rendezése után azonban az így meghosszabbított szolgálati idő a befizetés hónapjától növelheti a nyugdíj összegét, visszamenőleg nem.

Ha pedig nyugdíj megállapításánál jogszabálysértés történt, vagy új adatok, bizonyítékok kerültek elő (pl. elfelejtett szolgálati idő), szintén kérhető az újraszámítás. Kedvezőbb összeg visszamenőleg is járhat, de időbeli korlátozásokkal (5 vagy 6 hónap).