Kávé és vérnyomás: nem biztos, hogy eddig jól gondolkodtunk róla

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A kávé átmenetileg emelheti a vérnyomást, de a kutatások szerint ez nem feltétlenül jelent nagyobb magasvérnyomás-kockázatot.

A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon, és egyben az egyik legtöbbet vitatott is. Sokan azért kerülik, mert attól tartanak, hogy megemeli a vérnyomást és hosszú távon árthat a szívnek, mások viszont napi több csészét is elfogyasztanak mindenféle kellemetlen hatás nélkül. A kutatások alapján a kép ennél jóval összetettebb.

A koffein valóban képes átmenetileg megemelni a vérnyomást, de ez nem automatikusan egyenlő a magasvérnyomás-betegség kialakulásával.

Mit csinál a koffein a szervezetben?

A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein, amely serkentő hatású vegyület. Hatására emelkedhet a pulzusszám, fokozódhat az éberség, és egyes embereknél átmenetileg a vérnyomás is magasabb lehet.

A koffein több mechanizmuson keresztül fejti ki a hatását. Serkentheti a mellékvesék működését, fokozhatja az adrenalintermelést, aminek következtében a szív gyorsabban dolgozhat, az erek pedig átmenetileg szűkülhetnek.

A vérben a koffein szintje jellemzően 30–120 perccel fogyasztás után éri el a csúcsát, miközben a lebomlás sebessége nagyon eltérő lehet.

Az életkor, a genetikai adottságok és az is számít, hogy valaki rendszeresen kávézik-e.

Nem ugyanúgy reagál mindenki

A kutatások alapján a koffein vérnyomásra gyakorolt hatása jelentősen eltérhet személyenként. Átlagosan a szisztolés vérnyomás néhány egységgel emelkedhet, miközben a diasztolés érték is átmeneti növekedést mutathat, de ez nem mindenkinél jelentkezik azonos mértékben.

A háttérben az egészségi állapot is szerepet játszhat. Magasvérnyomás-betegség, szívbetegség vagy bizonyos májbetegségek esetén érdemes orvossal egyeztetni a kávéfogyasztásról, különösen akkor, ha valaki nagy mennyiséget fogyaszt belőle.

Nem biztos, hogy a kávé a fő probléma

Az egyik nagy elemzésben több mint 315 ezer ember adatait vizsgálták, és azt találták, hogy a kávéfogyasztás önmagában nem járt együtt a magasvérnyomás kialakulásának fokozott kockázatával azoknál, akiknek normális vagy enyhén emelkedett volt a vérnyomásuk.

Ugyanakkor nem minden eredmény mutat ugyanabba az irányba. Egy hosszú távú japán vizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyon magas vérnyomással élők körében a napi két vagy több csésze kávé már kedvezőtlenebb kimenetellel társulhatott.

Ez arra utal, hogy nem feltétlenül maga a kávé a döntő tényező, hanem az, hogy ki, milyen állapotban és mennyit fogyaszt belőle.

Nem csak koffein van a csészében

A kávé nem pusztán koffeinből áll. Több száz olyan természetes vegyületet tartalmaz, amelyek az íz mellett az egészségre gyakorolt hatásokat is befolyásolhatják. Ezek közé tartoznak például a melanoidinek, amelyek kapcsolatban állnak a szervezet folyadékháztartásával és bizonyos vérnyomásszabályozó folyamatokkal.

Vizsgálják a kininsavat is, amely egyes kutatások szerint kedvezően hathat az erek működésére. Persze ebből nem következik, hogy a kávé gyógyszer lenne. A jelenlegi tudás alapján inkább az látszik, hogy a mértékletesség és az egyéni érzékenység fontosabb, mint az, hogy valaki egyáltalán iszik-e kávét.

És talán ez a legérdekesebb tanulság: nem biztos, hogy a kérdés az, hogy szabad-e kávézni – hanem az, hogy a saját szervezetünk hogyan reagál rá.

Forrás: hazipatika.com

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük