Mit eszik és hogyan él egy 97 éves rákkutató? Egyszerű szokásokra esküszik

• Jó tudni
• 2026. június 17.
• 0

A 97 éves rákkutató szerint a hosszú élet egyik kulcsa nem a szigorú diéta, hanem a mértékletes étkezés és a rendszeres mozgás.

A hosszú élet receptjét valószínűleg senki sem ismeri pontosan. A kutatók évtizedek óta vizsgálják, milyen szerepe van a genetikának, az életmódnak, a táplálkozásnak és a környezetnek abban, hogy egyes emberek különösen magas életkort érnek meg. Egy közel százéves olasz tudós szerint azonban vannak olyan mindennapi szokások, amelyek hosszú távon valóban számíthatnak.

Silvio Garattini, Európa egyik legismertebb biomedicinális kutatója 97 évesen is aktív életet él, és naponta körülbelül öt kilométert gyalogol. Saját elmondása szerint nincs titkos módszere, viszont vannak olyan alapelvek, amelyekhez hosszú évek óta következetesen ragaszkodik.

Nem csak az számít, mit eszel

A kutató szerint az egészséges öregedésről szóló beszélgetésekben gyakran túl nagy hangsúly kerül arra, hogy pontosan milyen élelmiszereket választunk, miközben legalább ennyire fontos lehet az elfogyasztott mennyiség is. Garattini úgy fogalmaz: igyekszik mindig úgy felállni az asztaltól, hogy ne érezze magát teljesen jóllakottnak.

Ez az elképzelés nem új. Hasonló szemlélet ismert a hosszú életű közösségek között is, például a japán Okinawa szigetén követett „hara hachi bu” elvben, amely nagyjából azt jelenti: érdemes addig enni, amíg körülbelül 80 százalékos jóllakottságot érzünk. A cél nem az éhezés, és nem is a szigorú korlátozás, hanem az, hogy a szervezetet ne terheljük rendszeresen a szükségesnél nagyobb energiamennyiséggel.

Vannak közös pontok a hosszú életű régiókban

Az úgynevezett kék zónákban, vagyis azokban a térségekben, ahol feltűnően sok százéves ember él, több visszatérő életmódbeli minta is megfigyelhető. Ilyennek tartják többek között Okinawát, Szardíniát, Ikaria szigetét vagy a Costa Rica-i Nicoya-félszigetet.

Ezeken a helyeken jellemzően sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és teljes értékű alapanyagot fogyasztanak, miközben kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszer kerül az asztalra.

Legalább ilyen fontosnak tűnik azonban, hogy a mozgás nem külön program, hanem természetes része a mindennapoknak.

A rendszeresség többet érhet, mint a túlzás

Silvio Garattini ma is minden nap sétál, ráadásul nem pusztán kényelmes tempóban. A kutató szerint a rendszeresen végzett, közepes intenzitású mozgás hosszú távon többet jelenthet, mint az időszakos, nagyon intenzív terhelés.

Az egészségügyi ajánlások is hasonló irányba mutatnak: heti 150–300 perc közepes intenzitású mozgás már érdemben támogathatja az egészség megőrzését.

Mediterrán szemlélet, nem tiltólista

Táplálkozásában a kutató elsősorban a mediterrán étrendhez közel álló megközelítést követi. Ennek alapját jellemzően zöldségek, hüvelyesek, olívaolaj, halak, olajos magvak és rostban gazdag élelmiszerek adják.

Garattini ugyanakkor nem csodaszerként tekint erre az étrendre.

Üzenete sokkal egyszerűbbnek tűnik: egyél változatosan, mozogj rendszeresen, és ne várd meg minden étkezésnél a teljes jóllakottság érzését. A hosszú életre ez sem jelent garanciát. Arra viszont emlékeztethet, hogy az egészség sokszor nem egyetlen nagy döntésen, hanem apró, hosszú időn át ismételt szokásokon múlik.

Forrás: hazipatika.com