Nem csak az életkor számít: így nőhet az Alzheimer-kór veszélye

• Jó tudni
• 2026. május 19.
• 0

Az Alzheimer-kór kialakulásában nemcsak a genetika, hanem az életmód, a koleszterinszint és az alvás minősége is szerepet játszhat.

Az Alzheimer-kór kialakulása mögött nem egyetlen ok áll. A kutatók szerint a betegség hátterében genetikai adottságok, életmódbeli tényezők és az agy egészségét hosszú éveken át befolyásoló folyamatok együttese húzódik meg. Bár az életkor továbbra is az egyik legerősebb kockázati tényező, ma már egyre több bizonyíték utal arra, hogy az életmód jelentősen befolyásolhatja, mikor és milyen súlyossággal jelennek meg a tünetek.

A szakemberek szerint különösen fontos, hogy a megelőzésre ne csak időskorban gondoljunk. Számos olyan folyamat indulhat el ugyanis már középkorú korban, amely később hozzájárulhat a demencia kialakulásához.

A magas koleszterinszint is összefügghet a demenciával

Egy finn kutatás közel tízezer, 40–45 év közötti ember egészségi állapotát követte éveken keresztül. A vizsgálatok során azt találták, hogy azoknál, akiknél már középkorban magas koleszterinszintet mértek, másfélszer nagyobb eséllyel alakult ki időskorra valamilyen demencia, például Alzheimer-kór vagy vaszkuláris demencia.

A kutatók szerint ez azért különösen fontos eredmény, mert jól mutatja: az agy egészségét nemcsak az időskori állapot, hanem az évtizedekkel korábbi életmód is meghatározhatja.

Az életkor továbbra is a legerősebb kockázati tényező

Az Alzheimer-kór leggyakrabban 65 éves kor felett jelenik meg. A statisztikák szerint 65 és 74 éves kor között még viszonylag ritkább, 85 éves kor felett azonban már rendkívül gyakori.

A szakemberek hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az életkor önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul a betegség. Az egyéni különbségek nagyon jelentősek lehetnek, és ebben az életmódnak is komoly szerepe van.

A genetikai hajlam is számít

Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata magasabb lehet azoknál, akiknek a családjában már előfordult a betegség. Különösen az elsőfokú rokonok – például szülők vagy testvérek – érintettsége növelheti a rizikót.

A kutatók több olyan génváltozatot is azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kórral. Ezek közül az egyik legismertebb az APOE-e4 génvariáns, amely a betegek jelentős részénél jelen van.

Fontos ugyanakkor, hogy a genetikai hajlam nem egyenlő a biztos betegséggel. Sokan élnek ilyen génvariációval úgy, hogy náluk soha nem alakul ki demencia.

A szív és az agy egészsége szorosan összefügg

A szakemberek szerint ugyanazok a tényezők, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelik, az Alzheimer-kór kialakulására is hatással lehetnek.

Ide tartozik többek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, az elhízás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód. Ezek az állapotok rontják az agy vérellátását és hosszú távon károsíthatják az idegrendszert is.

A kutatások szerint a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás ráadásul nemcsak növeli a demencia kockázatát, hanem a tünetek korábbi megjelenésével is összefügghet.

Az agyat is „edzeni” kell

A kutatók régóta vizsgálják a szellemi aktivitás és a demencia kapcsolatát. Több eredmény is arra utal, hogy a mentálisan aktív embereknél kisebb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.

Az olvasás, a tanulás, az idegen nyelvek használata, a fejtörők vagy akár a rendszeres társas kapcsolatok mind hozzájárulhatnak az agyi kapcsolatok fenntartásához.

A szakemberek szerint az úgynevezett „kognitív tartalék” kialakulása segíthet abban, hogy az agy hosszabb ideig ellenálljon a leépülési folyamatoknak.

A magány és a depresszió is kockázati tényező lehet

Egyre több kutatás vizsgálja a pszichés állapot és az Alzheimer-kór kapcsolatát. A tartós depresszió, a társas elszigetelődés vagy bizonyos pszichiátriai betegségek ugyancsak növelhetik a demencia kialakulásának valószínűségét.

A szakemberek szerint a rendszeres társas kapcsolatok, a közösségi élet és a mentális aktivitás ezért nemcsak lelki, hanem idegrendszeri szempontból is fontos lehet.

Az alvás minősége is számít

Az elegendő és megfelelő minőségű alvás az agy „karbantartásában” is fontos szerepet játszik. Alvás közben működnek ugyanis azok a folyamatok, amelyek segítenek eltávolítani az idegsejteket károsító fehérjéket az agyból.

A krónikus alvászavarok – például az inszomnia – ezért hosszú távon gyorsíthatják az idegrendszer leépülését.

A kutatók szerint az alvásproblémákat nem érdemes félvállról venni, különösen középkorú és idősebb korban.

A fejsérülések is növelhetik a kockázatot

Bizonyos súlyosabb fejsérülések szintén kapcsolatba hozhatók az Alzheimer-kór magasabb kockázatával. Ide tartozhatnak például az eszméletvesztéssel járó agyrázkódások vagy a rendszeres fejre mért ütések.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a fejsérülést elszenvedők többségénél nem alakul ki demencia, a kapcsolat azonban több kutatásban is megjelent.

Sok tényezőn lehet változtatni

Bár vannak nem befolyásolható kockázati tényezők, például az életkor vagy a genetikai hajlam, a szakemberek szerint az életmódon keresztül sokat tehetünk az agy egészségéért.

A rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, a megfelelő alvás, a szellemi aktivitás és a társas kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak a demencia kockázatának csökkentéséhez.

A kutatások alapján ma már egyre világosabb, hogy az Alzheimer-kór nem kizárólag az öregedés „elkerülhetetlen” része. Az életmód hosszú távon jelentős hatással lehet arra, hogyan öregszik az agyunk.

Forrás: webbeteg.hu