Nem csak a szívet veszélyezteti: az agyat is károsíthatja a zsigeri zsír

• Jó tudni
• 2026. május 18.
• 0

A kutatók szerint a zsigeri zsír nemcsak a szívet és az anyagcserét károsíthatja, hanem a demencia kockázatát is növelheti.

A hasi zsírra sokan még mindig elsősorban esztétikai problémaként tekintenek, pedig a szakemberek szerint a szervezet mélyén lerakódó úgynevezett zsigeri zsír jóval veszélyesebb ennél. Ez a zsírszövet nemcsak „raktároz”, hanem aktív szerepet játszik a szervezet működésében is: gyulladásos anyagokat termel, befolyásolja az anyagcserét, és egyre több kutatás szerint az agy egészségére is hatással lehet.

A legfrissebb eredmények alapján a túlzott zsigeri zsírfelhalmozódás összefügghet a demencia, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával is.

Nem minden hasi zsír egyforma

A kutatók különbséget tesznek a bőr alatti és a belső szervek körül felhalmozódó zsír között. Utóbbi számít igazán veszélyesnek, mert közvetlen kapcsolatban áll a májjal, a hormonrendszerrel és az anyagcserével.

A szakemberek szerint a zsigeri zsír folyamatos, alacsony szintű gyulladást tarthat fenn a szervezetben, ami hosszú távon károsíthatja az ereket, az idegrendszert és a szív működését is. Emellett olyan anyagokat termel, amelyek rontják az inzulin hatékonyságát, így hozzájárulhatnak az inzulinrezisztencia kialakulásához.

A kutatások arra is rámutattak, hogy a magas zsigeri zsírszinttel élő embereknél gyakrabban figyelhető meg magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint és kedvezőtlen koleszterinprofil.

Az agy működésére is hatással lehet

Az utóbbi évek egyik legérdekesebb felismerése, hogy a hasi zsírfelhalmozódás és az agy öregedése között is kapcsolat lehet. Egyes vizsgálatok szerint a magasabb testzsírszázalék és a nagyobb derékkörfogat együtt járhat a gyengébb memóriafunkciókkal és a gyorsabb kognitív hanyatlással.

A kutatók úgy vélik, hogy ebben szerepet játszhat a tartós gyulladás, az erek károsodása és az inzulinrezisztencia is. Ezek a folyamatok hosszú távon ronthatják az agy vérellátását és az idegsejtek működését.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a demencia kialakulása rendkívül összetett folyamat, amelyet genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együtt befolyásolnak. A zsigeri zsír azonban egyre inkább olyan tényezőnek tűnik, amelyre érdemes odafigyelni.

Az alvás és a stressz is közrejátszhat

Sokan nem gondolnák, de a hasi zsír felhalmozódását nemcsak az étrend és a mozgásszegény életmód befolyásolja. A tartós stressz és az alváshiány is komoly szerepet játszhat benne.

A kevés vagy rossz minőségű alvás megzavarhatja az étvágyat szabályozó hormonok működését, miközben emeli a kortizolszintet. Ez a hormon különösen kedvez a hasi zsírraktározásnak.

A krónikus stressz hasonló folyamatokat indíthat el. A szervezet ilyenkor állandó készenléti állapotban működik, ami hosszabb távon az anyagcserére és a hormonháztartásra is kedvezőtlenül hathat.

A bélflóra szerepe is egyre fontosabb

Az utóbbi években a kutatók egyre többet foglalkoznak a bélmikrobiom és az anyagcsere kapcsolatával is. Egyre több adat utal arra, hogy a bélflóra összetétele befolyásolhatja a zsigeri zsír mennyiségét és a gyulladásos folyamatokat.

Ezért hangsúlyozzák a szakemberek a rostban gazdag étrend, a fermentált élelmiszerek és a változatos táplálkozás jelentőségét. A joghurt, a kefir vagy a savanyított zöldségek támogatják a bélflóra egyensúlyát, ami közvetve az anyagcserére is kedvező hatással lehet.

Már kisebb változtatások is sokat számíthatnak

A jó hír az, hogy a zsigeri zsír az egyik leggyorsabban reagáló zsírtípus. A rendszeres mozgás, az étrend átalakítása és a testsúly mérsékelt csökkentése már néhány hét alatt javulást hozhat.

A kutatások szerint különösen hatékony lehet a mediterrán étrend, amely sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, halat és olívaolajat tartalmaz. Emellett a rendszeres aerob mozgás – például a tempós séta vagy a kerékpározás – és az erősítő edzés kombinációja segíthet leginkább a hasi zsír csökkentésében.

A szakemberek szerint sokat számít az is, ha valaki figyel a megfelelő alvásra, csökkenti a stresszt, és tartósan fenntartható életmódváltásban gondolkodik, nem gyors fogyókúrákban.

A derékbőség többet árulhat el, mint a mérleg

A testsúly önmagában nem mindig mutatja meg, mennyi veszélyes zsigeri zsír található a szervezetben. Éppen ezért a szakemberek szerint érdemes a derékkörfogatot is figyelni.

Különösen idősebb korban fordul elő, hogy a testsúly alig változik, miközben az izomtömeg csökken, a hasi zsír pedig fokozatosan nő. Ez az úgynevezett „rejtett elhízás”, amely sokszor észrevétlen marad.

A legfontosabb üzenet

A zsigeri zsír nem egyszerűen esztétikai kérdés. A szervezet egyik legaktívabb és legveszélyesebb zsírszövetéről van szó, amely hatással lehet a szívre, az anyagcserére, az erekre és akár az agy működésére is.

A kutatók szerint a tudatos életmódváltás nemcsak a fogyás miatt fontos. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő alvás és a stressz csökkentése hosszú távon az agy egészségének megőrzésében is szerepet játszhat.

Forrás: egeszsegkalauz.hu