Új vezető, új célok: korszerű Alzheimer-kezelésekre készül a Semmelweis Egyetem
Új vezető irányítja a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáját, ahol már az Alzheimer-kór új biológiai terápiáinak bevezetésére készülnek.
Július 1-jétől dr. Kovács Tibor vezeti a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáját. Az új klinikaigazgató szerint az előttük álló évek egyik legfontosabb feladata az Alzheimer-kór új biológiai terápiáinak bevezetése, miközben a korszerű neurológiai kezelések miatt folyamatosan nő a járóbeteg-ellátás terhelése.
Dr. Bereczki Dániel nyugdíjba vonulása után vette át a klinika vezetését dr. Kovács Tibor, aki több mint harminc éve dolgozik az intézményben, az elmúlt húsz évben pedig igazgatóhelyettesként vett részt a szakmai munkában. Mint hangsúlyozta, a vezetőváltás nem jelent éles irányváltást, hiszen jól ismeri a klinikát és annak működését.
„Ugyanazt csinálom majd, amit eddig másodvonalban, azzal a különbséggel, hogy ez már a független megmérettetés korszaka.”
Előkészítés alatt állnak az új Alzheimer-kezelések
Az új igazgató szerint az Alzheimer-kór biológiai terápiáinak bevezetése az egyik legfontosabb szakmai feladat. Az Európai Unióban 2025-ben engedélyezett készítmények alkalmazására a klinika szakmailag már felkészült, jelenleg elsősorban a finanszírozási és hozzáférési feltételek rendezésére várnak.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek a korszerű kezelések csak a betegek egy szűk körénél alkalmazhatók, ezért minden esetben részletes kivizsgálásra van szükség. A megfelelő betegek kiválasztásához MRI-vizsgálatok, labor- és genetikai vizsgálatok, valamint átfogó neuropszichológiai felmérés is szükséges.
Dr. Kovács Tibor szerint a klinika ezen a területen komoly tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen a korábbi gyógyszervizsgálatok során már jelentős gyakorlatot szerzett az új terápiák alkalmazásában.
Egyre több beteg igényel korszerű kezelést
Az elmúlt másfél évtizedben csaknem megduplázódott a Neurológiai Klinika ambuláns betegforgalma. Míg korábban jóval kevesebb beteget láttak el, ma már évente 45–48 ezer járóbeteg fordul meg az intézményben.
A növekedés egyik oka, hogy egyre több olyan modern kezelés vált elérhetővé, amely hosszú távú ambuláns gondozást igényel. Ez különösen igaz a szklerózis multiplex, a neuroimmunológiai betegségek, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór esetében, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a biológiai terápiák és az infúziós kezelések.
A klinika országos központnak számít a biológiai fejfájás-terápiák területén is, miközben a fekvőbeteg-ellátásban továbbra is a stroke-betegek alkotják a legnagyobb betegcsoportot.
Az egyik legnagyobb kihívás az ápolók hiánya
Bár a klinikán mintegy negyven szakorvos dolgozik, az új igazgató szerint jelenleg nem az orvoshiány jelenti a legnagyobb problémát.
Sokkal komolyabb gondot okoz az ápolószemélyzet utánpótlása. A neurológiai betegek közül sokan mozgásukban korlátozottak, és a mindennapi tevékenységekhez is segítségre szorulnak, ezért ezen a területen kiemelten fontos a megfelelő számú és felkészült szakdolgozó jelenléte.
Az összeszokott csapat továbbra is stabil alapot jelent, ugyanakkor a nyugdíjazások és az új munkatársak alacsony száma hosszabb távon komoly kihívást jelenthet.
Három évtized tapasztalatával veszi át a klinika irányítását
Dr. Kovács Tibor 1994 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján, neurológus, neuropatológus és klinikai farmakológus szakorvosként. Kutatásainak középpontjában elsősorban az Alzheimer-kór és a prionbetegségek állnak, emellett jelenleg a Neuropatológiai és Prionbetegségek Referenciaközpont vezetője is.
A klinikaigazgató szerint a vezetőváltás a mindennapi betegellátásban nem okoz látványos változást, hiszen egy jól működő, összeszokott szakmai közösség folytatja a munkáját.
„Ez egy összeszokott gárda, én is ismerem a klinikát, a klinika is ismer engem.”
Forrás: weborvos.hu
- Stroke esetén minden perc számít, ezt jelenti az első „aranyóra”
- A pisztácia a vérnyomásra is hatással lehet, de van, akinek óvatosnak kell lennie
- A tudás nem korhoz kötött: új városokban is bemutatkozik a Szenior Egyetem
- Ízületi fájdalom és duzzanat: mikor gyanakodhat rheumatoid arthritisre?
- Nem mindegy, mikor ebédelünk: ezt érdemes tudni az étkezés időzítéséről
- Nem csak a levesbe jó: ezért kutatják a tárkony egészségre gyakorolt hatásait
2026. szeptember 14.
Szívinfarktus előjelei: a mellkasi nyomás mellett ezek a tünetek is fontosak
2026. szeptember 14.
Érvédő ételek: ezeknek érdemes helyet szorítani a konyhában
2026. szeptember 13.
50 felett felértékelődik, mi kerül a tányérra: ezekből jobb kevesebbet enni
2026. szeptember 12.
Az amaránt több szempontból is értékes: ezt tudja a különleges álgabona
2026. szeptember 11.
Nem csak a levesbe jó: ezért kutatják a tárkony egészségre gyakorolt hatásait
2026. szeptember 11.