Milyen kockázata van az éjszakai légzéskimaradásnak?
Aki alvási apnoéval, éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat.
A légzéskimaradások következtében csökken a vér oxigénszintje, miközben a szén-dioxid szint megemelkedik. Ez fokozza az adrenalintermelést, ami a vérnyomás és a pulzus emelkedéséhez vezet. Az alvási apnoéban szenvedő beteg éjszakánként tulajdonképpen apró fuldoklásos epizódokon megy keresztül, ami jelentős megterhelést ró a szervezetre. Ez a tartós stressz hosszú távon több súlyos betegség kockázatát növeli, például:
-
magas vérnyomás,
-
cukorbetegség,
-
szívinfarktus, stroke.
Rövid távon az éjszakai alvás gyakori megszakítása olyan nappali tüneteket okozhat, mint a fizikai és mentális kimerültség, nehéz ébredés, fokozott nappali aluszékonyság, koncentrációs nehézségek, csökkent libidó, pszichés problémák vagy akár szívritmuszavar. Emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a tünetek a hálótárs alvását is megzavarhatják, így közvetve az ő egészségét is befolyásolják.
- Megígértük, megcsináltuk!
- Nem csak a genetika számít – így csökkenthető a stroke esélye
- „Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?”
- A biztonság lelki oldala – amikor a jelenlét többet számít, mint az eszköz
- Az érelmeszesedés titka: mi történik valójában az ereinkben?
- Már több mint 230 ezren igényelték online a rezsikedvezményt
2026. március 9.
A szem egészsége a demenciában is kulcsszerepet játszhat
2026. március 8.
Új fejlesztésekkel bővült a Gondosóra applikáció
2026. március 8.
Ezek a leggyakoribb szemészeti problémák idősebb korban
2026. március 8.