Milyen kockázata van az éjszakai légzéskimaradásnak?
Aki alvási apnoéval, éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat.
A légzéskimaradások következtében csökken a vér oxigénszintje, miközben a szén-dioxid szint megemelkedik. Ez fokozza az adrenalintermelést, ami a vérnyomás és a pulzus emelkedéséhez vezet. Az alvási apnoéban szenvedő beteg éjszakánként tulajdonképpen apró fuldoklásos epizódokon megy keresztül, ami jelentős megterhelést ró a szervezetre. Ez a tartós stressz hosszú távon több súlyos betegség kockázatát növeli, például:
-
magas vérnyomás,
-
cukorbetegség,
-
szívinfarktus, stroke.
Rövid távon az éjszakai alvás gyakori megszakítása olyan nappali tüneteket okozhat, mint a fizikai és mentális kimerültség, nehéz ébredés, fokozott nappali aluszékonyság, koncentrációs nehézségek, csökkent libidó, pszichés problémák vagy akár szívritmuszavar. Emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a tünetek a hálótárs alvását is megzavarhatják, így közvetve az ő egészségét is befolyásolják.
- Böjtöléstől mulatságig: a húsvéti ünnepkör története
- Nem törvényszerű az izomerő csökkenése – így tehetünk ellene
- A fogmosás többet számít, mint hinnénk – komoly betegségekkel is összefügg
- Több van benne, mint gondolnánk: mit tud a piros retek?
- A csontritkulás első jelei: nem fáj, mégis árulkodik
- Nem csak érzékenység: ezért fázósabbak az idősebbek
2026. április 14.
Amikor a mozgás lelassul: mit jelent a hipokinézia valójában?
2026. április 14.
Egy egyszerű étel, ami többet tud, mint hinnéd: a túró hatásai
2026. április 14.
Új remény az Alzheimer-kór ellen?
2026. április 13.
Nem minden sajt egyforma: ez lehet a legrosszabb választás a szívednek
2026. április 13.
Idős utasok a fedélzeten: biztonsági kérdés lett az ülésrend
2026. április 13.