Milyen kockázata van az éjszakai légzéskimaradásnak?
Aki alvási apnoéval, éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat.
A légzéskimaradások következtében csökken a vér oxigénszintje, miközben a szén-dioxid szint megemelkedik. Ez fokozza az adrenalintermelést, ami a vérnyomás és a pulzus emelkedéséhez vezet. Az alvási apnoéban szenvedő beteg éjszakánként tulajdonképpen apró fuldoklásos epizódokon megy keresztül, ami jelentős megterhelést ró a szervezetre. Ez a tartós stressz hosszú távon több súlyos betegség kockázatát növeli, például:
-
magas vérnyomás,
-
cukorbetegség,
-
szívinfarktus, stroke.
Rövid távon az éjszakai alvás gyakori megszakítása olyan nappali tüneteket okozhat, mint a fizikai és mentális kimerültség, nehéz ébredés, fokozott nappali aluszékonyság, koncentrációs nehézségek, csökkent libidó, pszichés problémák vagy akár szívritmuszavar. Emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a tünetek a hálótárs alvását is megzavarhatják, így közvetve az ő egészségét is befolyásolják.
- 50 évesen kezdett jógázni, 102 évesen még mindig órákat tart
- Ritkább betegségek is állhatnak a demencia hátterében
- Nem csak a szívre lehetnek károsak: az agy egészségét is befolyásolhatják ezek az élelmiszerek
- A sértett is átverte a csalókat
- Ez a mozgásforma segíthet megőrizni az önállóságot időskorban
- Ez lehet a hosszú élet egyik kevésbé ismert tényezője
