Nyugdíjtörvény változás, jó hírekkel

Nyugdíjtörvény változás, jó hírekkel
Nyugdíjtörvény változás, jó hírekkel A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése.

Július 1-jétől módosult a nyugdíjtörvény, kedvező irányba.

A 2024. július 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvény módosítással már nem kell választania a nyugdíjrögzítés lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege, és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között. Mert a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként folyósítani. Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is – írja az ado.hu.

A nyugdíjtörvény értelmében az öregségi nyugdíj igénybevételének két együttes feltétele a nyugdíj korhatár betöltése, és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. Egyedül a „nők40” kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a korhatár betöltése előtt.

A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése, de ez nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni.

Halasztás? Miért?

Több oka is lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját. Gyakori ilyen ok az, hogy a személy folytatni akarja még a munkát, sokszor változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben.

Ennek a szándéknak a későbbi nyugdíj összege szempontjából igen kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is. Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Jó tudni, hogy nyugdíjasként végzett munka esetén azonban már nem szerezhető további szolgálati idő. Mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés.

Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.

A nyugdíjtörvény azért jó, mert…

Mindezek miatt tehát más lehet a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában megállapítva, illetve egy ezt követő, akár évekkel későbbi időpontban.

Mivel a nyugdíj igény visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető, ennél korábbra már nem lehet megoldani azt, hogy ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, ez a magasabb összegű nyugdíj kerüljön folyósításra.

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése azonban megoldja ezt a helyzetet.

A nyugdíjtörvény tartalmazza azt a lehetőséget, amely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését. Ez a megállapítás a 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj korhatár betöltésének napjára kérhető.

Korábban ez az időpont, a korhatár betöltésének napja nem szerepelt a jogszabályban, a módosítással azonban teljesen egyértelművé vált a nyugdíj rögzítés célja – írja a lap.

Itt a hivatalos bejelentés a nyugdíjemelésről, kiderült lesz-e 13. havi

Ahogyan arról portálunk is beszámolt, Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban már beszélt a várható nyugdíjemelésről. Most már közösségi oldalán is bejelentette, a költségvetési csoporttal történő egyeztetést követően, januárban valóban lesz nyugdíjemelés. Ezen túlmenően pedig arról is beszámolt, hogy februárban ismét érkezik 13. havi nyugdíj.

Az éves inflációval megegyező 

Varga Mihály bejegyzése szerint a tavalyi, 18,5 százalékos és az idei, 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetés is biztosítja a szükséges forrásokat.

Az emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Jövő februárban már ötödik alkalommal fizet az állam 13. havi nyugdíjat – írta a tárcavezető.

Ígéret a nyugdíjasoknak

Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökken, miközben az államadósság-ráta évről évre javul – tette hozzá.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük